Magyar-román konferencia a második bécsi döntésről
2010. szeptember 3. 17:31 MTI
A második bécsi döntésről értekeznek Szatmárnémetiben magyar és román történészek a Szatmár Megyei Múzeum által szervezett kétnapos nemzetközi konferencián - írta a Krónika.
Az erdélyi napilap beszámolt arról, hogy a második bécsi döntés láttamozásának 70 éves évfordulója alkalmából kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött Szatmáron. A magyarországi és romániai kutatókat, történészeket felvonultató tanácskozás a legújabb kutatási eredmények fényében próbálja körbejárni a témát.
Liviu Marta, a partiumi múzeum nemrég kinevezett főigazgatója a konferencia megnyitójában kiemelte: terveik szerint el akarták kerülni "az érzelmes emlékezést", "a sebek nyalogatását", ehelyett objektív, tényekre alapozott tudományos fórumot szándékoztak szervezni. A konferencia anyaga a közeljövőben többnyelvű kötetben is megjelenik majd.
A konferencián Romsics Ignác akadémikus egyebek között megjegyezte, hogy Romániának megfelelő diplomáciával élve valószínűleg lett volna lehetősége elkerülni a második bécsi döntés határrevízióját. A konferencián többek között arról is szó esett, hogy a Szovjetunió Románia és Magyarország sakkban tartására akarta használni az erdélyi területet. Időközben több nagyhatalom tervei között annak esélye is felmerült, hogy Erdélynek külön autonómiát adjanak, a partiumi területeket pedig Magyarországhoz csatolják.
Végül a második világháború lezárása után minden előzetes terv dugába dőlt, és a szovjetek nyomására maradéktalanul visszaállították az 1918-as állapotokat. Úgy vélték, Magyarországot meg kell büntetni, amiért a németek oldalán szállt be a háborúba, Romániának pedig vissza kell kapnia területeit, mert a döntő pillanatban megnyitotta határait a szövetségesek csapatai előtt, jelentősen lerövidítve ezzel a háborút.
Stelian Mandrut történetíró, a kolozsvári történeti intézet munkatársa elmondta: 1996 után több olyan fiatal, külföldön tanult és ottani levéltárakban kutató román történész – közöttük Lucian Boia – foglalkozott a kérdéssel, aki hazatérve megpróbált változtatni az addig uralkodó, kommunista ideológián alapuló történetíráson.
"Sokat emlegetik, hogy a román történetírásban a lényegében ma is nemzeti-kommunista diskurzust gyakorlók olyan siránkozva beszélnek a második bécsi döntésről, mint ahogyan Magyarország esetében a trianoni veszteségeket említik" – idézte a Krónika a kolozsvári történészt. Szerinte a szakemberek az újabb tanulmányokban kezdik átértékelni a kérdést, és más szemszögből közelítenek a történelmi tényekhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
