Argonnal védenék a Magna Chartát
2010. szeptember 2. 10:54
Az 1215-ös Magna Charta másolata, az Edward király kézjegyével ellátott 1297-es, jelenleg a washingtoni nemzeti levéltár épületében őrzött változatának ideiglenes áthelyezése kapcsán azért aggódnak a szakértők, hogy a szabadságlevél tárolását ellátó ládából héliumatomok szabadulhatnak el, amelyek súlyos károkat okozhatnak a pergamen állapotában. Az intézmény ezért úgy döntött, argonnal védené meg a dokumentumot.
„Az argon véd az oxigén és a páratartalom ellen, ezzel pedig meg tudjuk védeni a dokumentumot és így minimalizálható az okozott kár is” – jelentette ki Mark Luce, a Nemzeti Szabvány és Technológiai Intézet mérnöke. Catherine Nicholson, a levéltár (National Archives and Record Administration - NARA) munkatársa elmondta, hogy a hélium használata még arra az időre nyúlik vissza, „amikor az Egyesült Államoknak monopóliuma volt a kémiai elemre, s abban volt érdekelt, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, ahol azt be tudja vetni.”
Öt évszázaddal a Magna Charta megírása után azok az amerikai telepesek, akik lerázták magukról az angol igát, a Bill of Rights és más ehhez hasonló dokumentumokban olvasható szabadságjogok fontosságát kezdték el hangoztatni. Rengeteg Magna Charta született a történelem során, ugyanis az angol lordok I. (Földnélküli) János után minden királytól megkövetelték, hogy egy új példányt írjon alá. Ezeket kivétel nélkül kézzel írták, pergamenre, nem pedig papírra, s mindegyiken viaszpecsét függött. A másolatok eltérőek, mivel azokat különböző emberek írták – mondta Nicholson.
Az 1297-es Magna Chartából csak négy eredeti példány maradt fenn, amelyekből kettő Nagy-Britanniában, egy pedig Ausztráliában található. A NARA a kilencvenes években kezdett el együttműködni a Nemzeti Szabvány és Technológiai Intézettel annak érdekében, hogy a szabadságjogokat deklaráló okiratokat – így a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Egyesült Államok alkotmányát és a Bill of Rights-ot –megfelelően tudja tárolni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
