Netre kerülnek a jordániai lelőhelyek legfontosabb adatai
2010. szeptember 1. 08:55 The New York Times
A Los Angeles-i Getty Conservation Institute egy olyan webes adatbázist indított útjára, amellyel a régészek betekintést nyerhetnek a Jordániában évtizedek alatt felhalmozott régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos feljegyzésekbe, s ennek segítségével könnyebben ellenőrizhetik a veszélyeztetett helyek állapotában bekövetkezett változásokat.
Az angolul és arabul egyaránt hozzáférhető MEGA (Middle Eastern Geodatabase for Antiquities) a Google Earth programján keresztül biztosít információkat a több mint tízezer jordániai lelőhellyel kapcsolatban. Ugyan korábban különböző helyi adatbázisokban már egy csokorba szedték a veszélyeztetettségről, a fejlesztésekről, a rongálásokról stb. szóló információkat, de a mostani program ezeket még gyorsabban és még könnyebben osztja meg a felhasználókkal. Jóllehet a MEGA valószínűleg nem fogja távol tartani a sírrablókat a régészeti lelőhelyektől, de a programmal nyomon lehet követni az emlékművek állapotában bekövetkezett változásokat.
A rendszer szeptemberben indul, amelyet egyelőre csak a jogosult felhasználók vehetik igénybe, de a régészek és az örökségvédők remélik, hogy a programhoz előbb-utóbb a szakma másik fele is hozzáférhet, ezzel pedig megnyílik a lehetőség arra, hogy a kutatók további hasznos információkkal bővítsék a rendszert. „Ez a fajta nyitottság még nagyon új a Közel-Keleten” – mondta Timothy P. Whalen, a Getty Conservation Institute igazgatója.
Ziad el-Szad, a jordániai régészeti osztály vezetője komolyan fontolóra veszi, hogy a programot mindenki számára ingyenessé teszik. „A turizmus gazdaságunk egyik motorja, ebben pedig kulcsszerepe van a régészeti lelőhelyeknek. Jordániát egy nyílt múzeummá szeretnénk tenni – bárhova is megyünk, mindenhol találunk valamit.”
Az egymillió dolláros kezdeményezést eredetileg Irakban akarták elindítani, az amerikaiak 2003-as invázióját követően ugyanis a bagdadi nemzeti múzeum kifosztása megkongatta a vészharangot, mondván, veszélybe kerültek a világ legősibb régészeti emlékei. A Szaddám Huszein rezsimjének megdöntését követő káosz és anarchia azonban olyan helyzetet teremtett, amely ellehetetlenítette a Getty munkatársainak terepmunkáját, ugyanakkor ennek köszönhetően változott meg a helyi adatbázis kiépítésére vonatkozó eredeti szándék, s így lett internet-alapú a rendszer.
„Az ötlet, hogy Irakba viszünk néhány számítógépet, egyszerűen őrültségnek tűnt” – adott magyarázatot a váltásra Alison Dalgity, a Getty egyik projektmenedzsere. A jordániai kezdeményezés azonban Irakban is fontos célt szolgálna, ugyanis a viszonylagos nyugodt évek után újra divatba jött a műkincsek elrablása, a kivonuló amerikai hadsereg helyébe lépő iraki rendészeti szervek pedig nem tudják ellátni ezek védelmét.
Jordánia sem lélegezhet fel egyelőre – állítják a szakértők. A tolvajok mellett a házi-és haszonállatok is gyakran tesznek kárt a műemlékekben, de Dalgity egyik utazása során az Ammán közelében fekvő, az Ommajádok által építtetett 1300 éves palota freskóin például graffitikat fedezett fel.
A szakemberek februári kairói megbeszélésükön arról döntöttek, hogy a jordániai programot sikeressége esetén Irakban is el szeretnék indítani, ahol – mint azt Whalen is elmondta – a biztonsági garanciák hiányán túl a bürokratikus akadályok is nehezítik a munkát. „Korai még erről beszélni. Meg kell nézni, mennyire lesz biztonságos az ország” – fejtette ki a kutató, aki nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a programot idővel a Közel-Keleten túlra is kiterjesztik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
