Havdala piros-fehér-zöldben
2010. augusztus 23. 08:10 MTI
"Bárdolatlan paraszti beszédet használtak"
A tájékoztató szerint a török hódoltság után az elnéptelenedett falvakba német hercegségekből és Morvaországból, később Galíciából betelepített, jiddist, németet vagy szláv nyelvet beszélő, héberül író kézművesek és talmudisták, e "batyus zsidó vándorok hitetlenkedve néznek körül, és nem hisznek a szemüknek: keresztény ország és nincs benne gettó. Így születik 200 évvel a modern cionista földműves előtt egy új embertípus, a zsidó paraszt: almát termeszt Erdélyben és a Kárpátok alatt, búzát arat az Alföldön, szőlőt művel a dunántúli halmok lejtőin".
A cseh, lengyel, szlovák, osztrák, rutén és német zsidó bevándorlók ükunokái, akik a 20. század elejére már kis híján egymillióan voltak, egy emberként magyarnak vallották magukat: a bárdolatlan paraszti beszédet használták, magyarul énekelték hászid nótáikat, az aradi hitközség a magyar nyelv terjesztői tiszteletére veretett emlékérmet - idézi fel a film, amely szerint "a zsidók számára a magyar nyelvben a legszebb az volt , ami hiányzott belőle: pontos kifejezés az autodaféra, üldözött zsidók gyötrelmes máglyahalálára. Igaz, hogy volt pogrom, vérvád meg zsidócsillag, de másutt Európában még keservesebb volt az élet. Így azután letelepedtek és magyarokká lettek".
A múzeumi ismertetőben elhangzik, hogy az "1848-as forradalom és szabadságharc idején kiáltványban tettek hitet a zsidók magyarságuk mellett: 'mi csak akkor vagyunk külön vallásfelekezet, midőn imaházainkban köszönetünket és legbensőbb hálánkat intézzük a mindenhatóhoz, hazára és reánk is árasztott kegyelméért, de az élet minden egyéb viszonyaiban mi csak honfiak, csak magyarok vagyunk'. Most végre szabadjára engedhették a zsidók hazaszeretetüket, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor iránt érzett rajongó imádatukat. 18 ezer fiatal zsidó önkéntes csatlakozott a forradalom eszméin fellelkesülve a honvédséghez, a hazaszeretet jutalmaként pedig néhány héttel a fegyverletétel előtt az országgyűlés megszavazta az egyenjogúsítási törvényt".
A tájékoztatóban szó van arról is, hogy milyen szerepet játszottak a zsidók Magyarország iparosításában, a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlesztésében, a bankok alapításában és a kulturális életben a 20.század elején. "Az új század hajnalán Magyarország végre teljes politikai egyenjogúságot biztosított nekünk, és mi hálából a hazának ajánlottuk szívünket, lelkünket..." - jegyzi meg az izraeli kisfilm, amely szerint a trianoni béke megpecsételte a magyar zsidóság sorsát is, hiszen a "Csonka-Magyarországon" egy csapásra elvesztette erőforrásait és történelmi jelentőségét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
