Havdala piros-fehér-zöldben
2010. augusztus 23. 08:10 MTI
A hangversenyteremmé átalakított tokaji zsinagóga udvarán talált szeméthalomból állították helyre A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának egyik büszkeségét, az egykori zsidó imaház tóraszekrényét az izraeli Cfátban.
A magyar zsidóság emlékei
A hulladékból, amelyet három és fél évig tartó procedúra után sikerült kiszállítani Izraelbe, a becses vallási ereklyét egy Szovjetunióból kivándorolt ács, bizonyos Simon Goldon segített összerakni. Róla utóbb kiderült, hogy a világhírű moszkvai Nagyszínház, a Bolsoj főrestaurátora volt - mondta el magyar újságírók egy csoportjának a világon egyedülálló múzeum igazgatója, Ron Lustig, aki első ízben kalauzolt külföldi delegációt betegeskedő édesapja, a Celldömölkön felnőtt Josef Lustig helyett.
A Genezáreti-tó és a libanoni határ között félúton, a Galileai-hegyekben található múzeumot bő húsz éve alapították néhány bőröndnyi magukkal vitt tárgyi emlékekből olyanok, akik úgy érezték, hogy a magyar nyelvterületről származó zsidóság történetét, örökségét egyetlen más, hagyományos izraeli múzeum sem mutatja be kellő hangsúllyal. "Minden adományhoz kapcsolódik egy arc és egy személyes történet, egy írásban is rögzített vallomás, ezért az egész gyűjtemény nagyon személyes és bensőséges" - hangsúlyozta Lustig.
Az adományokból és pályázati pénzekből működő múzeum azért létesült éppen Cfátban, mert az igazgató szülei itt laktak, de már korábban is több száz magyar származású zsidó család élt a festői fekvésű városban. A különleges gyűjtemény több emléke is arról tanúskodik, hogy a magyarországi zsidók büszkén vállalták magyarságukat a történelem folyamán.
A szülei anyanyelvét már nem beszélő Ron Lustig például a magyarországi zsidóság magyarságtudatának, hazafias érzületének erőteljes bizonyítékaként mutatott be egy különleges tárgyat, a sabbat lezárására használt fonott gyertyát, amelyet a magyar zászló színeiből öntöttek hajdan. A több szálból font havdala erősen vallási (zsidó) szimbólum, amely piros-fehér-zöldben színekben pompázva látványosan ötvözi magában a hazafias érzületet a zsidó identitással.
Egy másik becses ereklye a tórafüggöny, amelyet a kunszentmiklósi zsidó hitközség készített a rabbi számára. Úgy menekült meg, hogy a deportáláskor a rabbi lánya elszaladt a zsinagógába, letépte a függönyt, és megkért egy szomszédot, hogy őrizze meg, amíg vissza nem jönnek. A lány túlélte a holokausztot, kivándorolt Izraelbe, és 1989-ben, amikor először utazhattak izraeliek Magyarországra, első dolga volt elmenni Kunszentmiklósra a függönyért, amelyet ugyanolyan állapotban meg is talált, ahogy otthagyta.
Ritkaság az a könyv is, amelybe 1944-ben a budapesti gettóban meghalt, ismeretlen személyazonosságú emberek személyleírását tartalmazza. Mivel a háború alatt nem lehetett kivinni minden holttestet rendes elhantolásra, a rabbi kivételesen megengedte, hogy a zsinagóga mellé temessék a halottakat, akikről a későbbi esetleg azonosítás megkönnyítésére személyleírást készíttetett. "Barna haj, műfog, ruha nélkül", "Ősz haj, kopasz fej, ősz bajusz, fehér csíkos ing", "Ősz haj, szakáll, piros csíkos ruha" - néhány a nem túl informatív háromezer bejegyzés közül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
