Vendégmunkások festhették ki a legősibb etruszk sírkamrát

2010. augusztus 9. 10:11 ANSA

A Lazio tartományban lévő város a hajdan virágzó etruszk városállam Tarquinii romjaira épült. A város mellett a Tarchino-halmon feltárt sírkamra és a közelben fekvő Cerveteri hatalmas temetővárosai 2004-óta az UNESCO kulturális világörökségének részei.

A sírkamra egy "lucumone", azaz etruszk király vagy előkelőség számára épült. A rajta magasodó dombot a helyiek ősidőktől fogva a "királynő halmának" hívták, megkülönböztetésül a mellette álló "királyhalomtól", amelyet már 1928-ban feltártak. A régészek csupán a közelmúltban kaptak engedélyt az i.e. 7. század közepéről származó sírkamra feltárására, amelyet, bár emberi maradványokat nem tartalmazott, királyi temetkezésnek tartanak a szakemberek.

A feltárást végző archeológusok meggyőződése szerint az uralkodói sírkamrát külhoni építészek és mesteremberek csapata kivitelezte, mivel a falakat borító alabástromgipsz-bevonat például olyan eljárással készült, amelyet a Ciprus, Egyiptom, Palesztina és Szíria mai területén alkalmaztak az ókorban. Ez az első alkalom, hogy az adott eljárás alkalmazását felfedezték az egykori Etruria területén.

Az ókori művészek a freskóknál a temperához hasonló eljárást alkalmaztak, olyan módszert, amelyről az idősebb Plinius "tudósította" az utókort. A sírkamra falain látható díszítések más korabeli kultúrák által alkalmazott ábrázolásmódokhoz hasonlatos. Mindez arra utal, hogy az ősi Tarquinii sokkal szélesebb kapcsolatrendszerrel rendelkezett, mint eddig feltételezték.

A régészek egyelőre a sír első kamráját ("előszobáját") tárták fel a hathetes ásatási időszak alatt, de nehéz dolguk lesz a további feltárások során, mivel maga a fő kamra összeomlott - vélhetően a rómaiak idejében. A teljes feltáráshoz 50 millió euróra lenne szükség, ezért most az egyetem szponzorokat keres a munka folytatásához.