A rigómezei csatára emlékeztek a szerbek Koszovóban

2010. június 29. 09:09 MTI

A koszovói főváros, Pristina melletti gazimestani emlékműnél tartandó Szent Vitus napi (Vidovdan) központi ünnepség előtt Irinej pátriárka, a szerb ortodox egyház első embere mutatott be misét Pristinától délre, a gracanicai középkori szerb ortodox templomban.

Kijelentette, Koszovó a szerbek számára szent föld, "a haza legszentebb darabja". A pátriárka azt mondta, az albán népnek vitathatatlan joga van Koszovóban élni, de ugyanúgy a szerbnek is. Irinej kijelentette, a szerbek és az albánok számára is elfogadható megoldást kell találni Koszovó ügyében. "Olyan megoldás, amely csak az egyik felet elégíti ki, nem megoldás, hanem ok a viszályra" - mondta. "A népet, amely saját államot szeretne itt, soha nem fosztották meg emberi jogaitól" - tette hozzá, félreérthetetlenül a koszovói albánokra utalva.

A liturgián részt vett többek között a szerb kormány vallási közösségekért felelős minisztere és Goran Bogdanovic Koszovó-ügyi miniszter, de ott volt Oroszország belgrádi nagykövete is. A koszovói rendőrség fokozott biztonsági intézkedésekkel készült a szerb ünnepségekre; a tudósítások szerint semmi nem zavarta meg a megemlékezéseket, amelyeken a híradások szerint több ezer szerb vett részt.

A szerb hadsereg és a védelmi minisztérium a dél-szerbiai Krusevacon, a koszovói hősök emlékművénél tartott megemlékezést, míg a belgrádi Szent Márk ortodox székesegyházban gyászmisén emlékeztek mindazokra, akik meghaltak Koszovóban. A szerb ellenzéki pártok Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökének vezetésével szintén Krusevacra hirdettek kormányellenes tiltakozó megmozdulást Szent Vitus napjára, hogy követeljék az előre hozott választások kiírását, amelynek érdekében nemrég egymillió aláírást gyűjtöttek össze.

A vesztes rigómezei csata után a szerb területek fél évezredre török uralom alá kerültek. Az ortodox egyház vértanúvá magasztalta, és szentté avatta a vesztes keresztény hadakat vezető, a csatában elesett Lázár fejedelmet, akinek alakja köré mítoszok szövődtek. Történészek szerint ezeknek döntő szerepe volt abban, hogy a hosszú török uralom alatt is megőrződött a szerb kultúra és írásbeliség. A szerb ortodox egyház őrizte és örökítette át a csata és a középkori szerb államiság emlékét egészen a 19. századig, a szerb nemzetállam létrejöttéig.

A Lázár vezette seregben egyébként a történetírás szerint több más nemzet lovagjai mellett magyarok is harcoltak.