Sztár vagy celeb volt Szent László?
2010. június 25. 07:55 Múlt-kor, MTI
A középkori udvari kultúra rituáléit, a hétköznapokat színesítő lovagi tornákat, misztériumokat idézik fel a Szent László Napok eseményei a hét végén Győrött. Ennek kapcsán tette fel a kérdést Kurcsis László művészettörténész: sztár vagy celeb volt Szent László?
Szentségtörés vagy modern értelmezés?
A lovagkirály tiszteletére himnuszt komponált Burkali Theodor Bécsben élő magyar zeneszerző, az alkotás ősbemutatóját vasárnap tartják a Győri Bazilikában. A nagyzenekarra és kórusra írt himnusszal hajt fejet az alkotó a templomban őrzött Szent László-herma előtt: az ötvösművészeti remek több mint 600 éve készült, és 403 évvel ezelőtt, 1607-ben került Győrbe.
Sztár vagy celeb volt Szent László? - tette fel az akár szentségtörésnek tekinthető kérdést tanítványainak Kurcsis László képzőművész, amikor a lovagkirállyal kapcsolatos kiállítás anyagán dolgoztak a Waldorf iskolában. Mint mondja, sokat töprengett azon, miként tudja közelebb vinni a lovagkirály személyiségét, életművét a mai tizenévesekhez.
Legendák, mesék révén ismerték meg az Árpád-házi király pályáját az alsó osztályosok, a felsőbb évfolyamokban pedig a diákok történelmi, művészettörténeti tudására építették rá az új információkat az uralkodóról. Ezek birtokában nem volt kétséges a kérdésre adott 21. századi válasz.
Elkészültek a munkák is: volt, aki kalapban ábrázolta, volt, aki kekszet kreált a herma mellrészét díszítő mintákkal. A kiállítás különleges darabja egy működő óra. Alkotói úgy látják, hogy a múltat és a jelent az idő kapcsolja össze, így jól megfér az órán Szent László portréja, címere, és háttérként egy számítógépes oldallap. Így húztak ívet Szent László korától a napjainkig eltelt 1000 év fölé.
A szent király fejereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb mellett a legjelentősebb nemzeti ereklyénk - írta a herma Győrbe kerülésének 400-dik évfordulójára megjelent kötet előszavában Pápai Lajos győri megyéspüspök. Hogy a budai ötvösműhelyben készült vagy másutt, nem tudjuk. Mestere is ismeretlen, de nyilvánvaló, hogy kora egyik legjelentősebb ötvösművésze lehetett. Keletkezése a 15. század első felére tehető, bár nem egységes a kutatók álláspontja ebben a kérdésben. László Gyula történész-régész, aki hosszasan kutatta a herma történetét, korábbra teszi keletkezését.
"A professzor egyébként találóan fogalmazott, mondván: a hermában a magyar történelem nagy alakja találkozott középkori művészetünk egyik nagy mesterével" - magyarázza Kiss Tamás, a hermáról szóló könyv írója, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója. Valószínűleg az 1407 körüli tűzvész után készülhetett a mellszobor alakú ereklyetartó, miután a szent király koponyacsontját őrző eredeti herma a váradi székesegyházat ért tűzben súlyosan megsérült. Amikor a reformáció erősödött a térségben, a magyar gótika páratlan alkotását Gyulafehérvárra menekítették, és onnan került Prága érintésével Győrbe. A herma történetének különös epizódja, hogy utaztatása közben elveszett az ereklyetartót díszítő korona. A ma látható fejék Prágában készült barokk stílusban.
A hermát Náprági Demeter hozta el Gyulafehérvárról, amikor győri püspökké választották. Korának humanista gondolkodója volt, európai tudósokkal levelezett. A győri levéltárban bukkantak rá levelezésére, amelyet egy dán csillagásszal folytatott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
