Katynra emlékeznek Budapesten

2010. május 14. 16:12 MTI

A hétfői beszélgetés résztvevői között lesz Lagzi Gábor Lengyelország történelmének specialistája, Sz. Bíró Zoltán történész a lengyel-orosz kapcsolatokat elemzi, Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő a katyni tömegmészárlás katonai vonatkozásairól beszél, Szenyán Erzsébet műfordító, a lengyel irodalmi vonatkozásokról értekezik, Konrad Sutarski magyarországi lengyel költő, akinek az édesapja is a katyni tragédia áldozata, az esemény ihlette verseiről beszél.

A tanácskozás résztvevője lesz Éles Márta polonista is, aki Lengyelországban töltötte azt az időt, amikor a katyni mészárlás 70. évfordulójának megemlékezésére igyekvő Lech Kaczynski államfőt és kíséretét szállító repülőgép 96 emberrel a fedélzetén Szmolenszk közelében, a nagy ködben lezuhant, majd végig követte a elnöki pár temetésével lezárult időszakot.

Meglepő és megható volt számára, hogy a temetés előtti héten szűnni nem akaró sor kígyózott az elnöki palota előtt, mindenki le akarta tenni mécsesét az elhunytak emlékére. Sokan azon a véleményen voltak, hogy bár nem értettek egyet az elnök politikájával, de repülőgépe lezuhanása - amellyel odaveszett a teljes lengyel katonai vezérkar is - szimbolikus történet. A polonista emlékeztetett arra, hogy az elnöki pár temetésének napján az orosz állami televízióban levetítették Andrzej Wajda Katyn című filmjét, amely 2007-ben készült.

Katynról, a több mint 20 ezer lengyel katonatiszt és más értelmiségiek lemészárlásáról hosszú időn keresztül nem lehetett beszélni. A tömegsírt a megszálló németek 1942-ben fölfedezték, a szovjet propaganda a nácik bűnének tartotta. 1945 tavaszán martini ügyész vezetésével vizsgálat indult az ügyben, de az ügyészt 1946-ban meggyilkolták. 1990-ben ismerte el a Szovjetunió, hogy Berija és az NKDV a felelős a gyilkosságokért. Addig a szocialista blokk országaiban sem eshetett szó Katynról.

Éles Márta figyelemre méltónak tartja, hogy a lengyelek pontosan tudták, mi és hogyan történt, és a családokon belüli emlékezés, a gyerekek megismertetése a történelmi eseményekkel már otthon nagy hangsúlyt kap a mai napig. Megemlítette A katyni bűntény a dokumentumok fényében című, 1982-ben Londonban kiadott kötetet, amelyben összegyűjtötték a hadifogoly lengyel katonák naplóit, bejegyzéseit és ezt a könyvet szamizdatban terjesztették Lengyelországban.