Múlt-kor.hu

Brazíliaváros álma nem vált valóra

Brazíliaváros álma nem vált valóra

2010. május 5. 08:34 MTI

Nagy álom volt: fővárost építeni az érintetlen természet közepén. Brazíliavárosból valóság lett, ám azok az álmok, amelyekre a modernitás jelképének számító Brasilia épült, nem váltak valóra. Ezt a 102 éves Oscar Niemeyer, a dél-amerikai ország politikai központját javarészt megtervező világhírű építész is szomorúan konstatálta ritka interjúinak egyikében.

Brazília futurisztikus fővárosa április végén ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját - Niemeyer nélkül. Az örökifjú építész nem utazott el az ország belsejében fekvő álomvárosba: fél a repüléstől, a Rio de Janeiróból Brazíliavárosba vezető 1600 kilométeres autóútra pedig nem vállalkozott. A hivatalos évforduló után néhány nappal urológiai fertőzés miatt kórházba is került.

"Brasilia sokat változott az eredetileg jól kigondolt elképzelésekhez képest" - vélekedett nyilatkozatában a világhírű építész, akit elkötelezett baloldaliként a társadalmi egyenlőség megteremtése is vezérelt a város tervezésekor. Túlnépesedés, az ország lelkes idomulása a fogyasztói szemlélethez, a jól fizetett elit, illetve a termelő-szolgáltató ágazatok gürcölő alkalmazottai között egyre táguló szakadék - ezek azok a jelenségek, amelyek aláássák Niemeyernek egy jobb társadalomról alkotott évtizedes reményeit. "Az új fővárosban tapasztalható mély társadalmi megosztottság elszomorít" - fakadt ki keserűen.

Brazíliaváros mind a mai napig lenyűgözi, de szorongással is eltölti a látogatókat. A nagy terek, széles utak, a repülőt formázó kormányépületek, az UFO-szerű vagy éppen elegánsan égbetörő formák a Jetson család című népszerű rajzfilmsorozatot idézik. Nem véletlen, hogy a világűrben járt első ember Jurij Gagarin is úgy fogalmazott: mikor a brazil fővárosba utazott, azt hitte, hogy egy másik bolygón, és nem a Földön van.

Brasiliát 600 ezer lakosra tervezték, nem pedig 2,6 millióra. A város ma az ország látképe: gazdag belső, szenvedő külső - mint ahogy az Rio de Janeiróban és a gazdasági központnak számító Sao Paolóban is érzékelhető. A metropoliszok központjában élő tehetőseket világok választják el a peremkerületek és a városok vonzáskörzetében kialakult nyomornegyedek lakóitól.

Az új fővárosról az ötvenes években szőtt álom a nemzeti egységet, az ország fellendülését, az egyenlőséget és egy jobb élet lehetőségét tűzte zászlajára. A város születése azonban eleve magában hordozta az eszme bukását is. Brasilia a gazdasági fejlődés aranykorában született, út kötötte össze az 1600 kilométerre északra fekvő Belem kikötőjével.

Ahol pedig út van, ott gazdasági fejlődés is van. A fővárosnak köszönhetően több száz kisebb település virágzott fel, lendületbe jött a gazdaság, vele együtt pedig megkezdődött az őserdő pusztítása. A hatalmas dél-amerikai ország akkori elnökének, Juscelino Kubitschek de Oliveirának, az új főváros megálmodójának hivatali idejében az ipari termelés 80, a mezőgazdaságé pedig 52 százalékkal nőtt.

A jobb élet reményében még mai is rengetegen vándorolnak a fővárosba, tömött buszokon naponta érkeznek az oda vágyók. Többségük álma nem válik valóra, sokan már csak némi méltóságban reménykednek anyagi helyzetük javulása helyett. Az álomban ugyanakkor még mindig sokan hisznek, köztük Oscar Niemeyer is. "Nem jó 102 évesnek lenni... Még mindig ugyanúgy érdekel az élet, mint fiatalon. Nem fogadom el az öregséget, még mindig úgy gondolkodom, akár egy negyvenéves, és úgy is cselekszem" - vallotta be a neves építész.

Szavaiból kiderült, hogy Brazíliaváros tervezési munkálatai a szabadság és a kreativitás lehetőségét teremtették meg számára - és munkatársai számára is. Közlése szerint mind a mai napig vannak olyanok, akik nem tudnak napirendre térni Lucio Costa repülőgépet megjelenítő formaterve fölött. Pedig a repülő, amelynek pilótafülkéje a kormány központi székhelye, a felszállásra készülő hatalmat, magát az országot jelképezi.

Niemeyer továbbra is dolgozik, és a főváros lakóihoz hasonlóan úgy gondolja, hogy Brasilia csak akkor tud fejlődni, ha maga Brazília is fejlődik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Brazíliaváros álma nem vált valóra

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra