Szakvezetéssel Tutanhamon sírjában

2010. február 2. 10:10

Howard Carter 1922-ben fedezte fel a fiatalon elhunyt fáraó érintetlen sírját, amelyből felbecsülhetetlen értékű kincsek kerültek elő. A tárgyak többsége ma is Egyiptomban található és látható, bár többen feltételezik, hogy Carter már a hivatalos pecséttörés előtt belépett a sírba, és onnan több leletet kimenekített az országból.

A kairói Egyiptomi Múzeum időről időre világ körüli útra küldi a leletek egy részét, azonban a teljes anyag csak Kairóban és a Királyok Völgyében lévő sírban látható. Egyre többen emelik fel a szavukat a tárgyak utaztatása ellen, emiatt aztán a hiteles múzeumi másolatok (replikák) kiállítása egyre népszerűbb.

A Tutanhamon kincse kiállítás - amely Európa számos nagyvárosában elért sikerek után érkezett meg fővárosunkba - koncepcióját Wolfgang Wettengel és Martin von Falck egyiptológusok dolgozták ki. Az összes replikát, több mint ezer tárgyat a legjobb egyiptomi kézművesek ötéves munkával készítették el teljes részlet- és mérethűséggel, hagyományos eljárások és modern gyártási módszerek alkalmazásával. A sírban ugyan Carter közel ötezer tárgyat regisztrált aprólékos gonddal majd évtizedes munkája során, de a legfontosabb tárgyak hiánytalanul helyet kaptak a tárlat anyagában.

A kiállítás 2500 négyzetméteren mutatja be a látnivalókat. Minden látogató egy úgynevezett audiokalauzt kap, amely többnyelvű elektronikus idegenvezetőként segíti az informáciuók befogadását. A tárlat két rövidebb filmmel kezdődik: az elsőben a fiatal fáraó és a híres 18. dinasztia történetét ismerhetjük meg. Talán sokak számára ismerősen fog csengeni az állítólagos szülői pár neve is: Ehnaton és Nofertiti. A második film bemutatja, hogy Howard Carter és támogatója, Lord Carnarvon miként vált megszállottjává a Tutanhamon kincs felkutatásának, illetve hogy milyen viszontagságokon ment keresztül, mire eljutott a csodás felfedezésig.

A kiállítás fő részét a sírkamrák anyaga alkotja. A tárgyak mellett szereplő számoknak az audiokalauz billentyűzetébe való beütésével meghallgathatjuk az adott tárgyra vonatkozó magyarázatot.

A szervezők szerint a "sír eredeti eredeti állapotának megfelelő térérzet" csak a kiállításon tapasztalható. Valóban lehetetlen lenne ma már az eredeti tárgyakat egymás hegyén-hátán bezsúfolni egy-egy kis kamrába, ahogy azt a felfedezők először meglátták, és ahogy azt fényképekkel meg is örökítették.

Talán csak itt érezhetünk némi csalódást a tárlattal kapcsolatban: a berendezett és kincsekkel telezsúfolt sírkamrák ugyanis egy óriási, lámpáktól ragyogó teremben tárulnak elénk, sőt már jó 20 méterről megláthatjuk őket. Ha már láthatóan komoly összegeket töltöttek a kiállításra, akkor ennyiből talán a sírt is fel lehetett volna építeni. Jó lenne a híres felfedező helyébe képzelni magunkat, szűk folyosón, csak egy kis gyertya fényénél haladni előre, és hirtelen meglátni a fiatal fáraó 3000 éve érintetlen nyughelyét, illetve annak másolatát.

A kiállítás harmadik részében a sírkamrák legérdekesebb és leglátványosabb tárgyait mutatják be. Van itt összerakott harci szekér, a kanopusz edények, a szolgaszobrok (usébtik), ékszerek sokasága, hordozható szentély Anubisz szobrával, fáraószobrok; a szarkofágok után pedig elénk tárul Tutanhamon csodálatos aranymaszkja. A tárgyak egyik legérdekesebb darabja a trónszék, amely a még gyermek fáraó számára készült, és megtalálható rajta az Amarna-kultusz szimbóluma, Aton, a napkorong, amint élettel ajándékozza meg az uralkodót és nővérét, aki egyben a felesége is.

Január 11-től a kiállítás április végi bezárásáig minden hétfőn és szerdán, öt órakor és fél hatkor tárlatvezetéseket is kínálnak az érdeklődőknek, amelyek keretein belül egyiptológusok vezetik körbe a vendégeket a kiállításon. Rengeteg érdekességet megtudhatunk, bármit megkérdezhetünk, amit tudni szeretnénk az ókori Egyiptomról.

A kiállítás minden nap, hétvégén és ünnepnapon is délelőtt 10 és este 8 között tart nyitva.