Másfél évezreden át hódoltak Zeusznak a Likaion-hegyen
2010. január 18. 18:21 MTI
Másfél évezreden át hódoltak Zeusznak Likaion (Lükaion)-hegyen - a szentélyt a Pennsylvaniai Egyetem kutatói tárták fel, akik felfedezésükről az Amerikai Régészeti Intézet éves közgyűlésén számoltak be.
Zeusz a viharok, a mennydörgés és villámlás istene, a görög panteon legfőbb istene; Kronosz és Rheia fia, akit anyja Arkádiában, a Likaion-hegyen éjjel, titokban hozott a világra. Erre jó oka volt, mert férje minden addig született gyermeküket lenyelte, attól való félelmében, hogy valamelyikük megfosztja majd uralmától. Mint David Gilman Romano, az expedíció vezetője rámutatott, ez az első bizonyítottan ógörög szentély, amely hegycsúcson "üzemelt".
A tűzoltár kövekből kialakított kör volt. A kétéves feltárások során a hamurétegekből a görög civilizáció különböző korszakaiból származó leletek kerültek elő. A legkorábbiak a 3400 évvel ezelőtti görög aranykorból származnak, a legkésőbbiek pedig i.e.146-ból, amikor Róma meghódította Görögországot. "A görögök kivételesen hosszú időn keresztül, csaknem másfél évezreden át hódoltak a hegytetőn Zeusznak" - magyarázta Romano.
A leletek között kerámiaedények, terrakotta szobrocskák, elszenesedett kecske- és birkacsontok vannak. A vegyvizsgálatok során a cseréptöredékek némelyikének felületén vörösbormaradványokat sikerült kimutatni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
