Éteri esszenciákkal könnyítették az asztmások életét

2010. január 12. 10:55

Asztma (görögül nehéz légzés) bármikor kialakulhat és tünetei súlyos esetben akár éveken át megmaradhatnak. Akár állandósul, akár csak időszakosan jelentkezik, Hippokratész óta leköti az orvostudomány figyelmét - derül ki Mark Jackson orvostörténész nemrég megjelent, Asthma: The Biography című kézikönyvéből, amely a fulladásos köhögés, sípoló légzés és mellkasi szorítás betegségének nyomába ered.



Az első, kifejezetten az asztmával foglalkozó orvosi kézikönyv Maimonidész középkori zsidó tudós műve, akit a szultán asztmás fia számára életmód tanácsadó megírására kért fel. A filozófus, orvos és rabbi Maimonidész lelki eredetű betegségnek könyvelte el az asztmát, s kezelésére elsősorban az asztmások életvitelét megkönnyítő hagyományos recepteket ajánlott. A tradícionális gyógymódok között számon tartott indiai "fish medicine" másfél évszázada sikerrel kezeli a légúti és asztmatikus betegségeket. A gyógyuláshoz gyógynövényekkel teli, élő kígyófejű halat kell lenyelni.



A modern európai orvostudomány színre lépése előtt az asztmatikus tünetek enyhítésére mustármag és cinóberfesték reggeli fogyasztását, valamint a kávé és a dohányzás gyógymódként hasznosnak ítélt hatásmechanizmusát egyaránt ajánlották.



A modern gyógymódok pontosításában a légzés elméletének megalkotója, Antoine-Laurent Lavoisier tette meg a kezdő lépést: elsőként bizonyította a széndioxid, hidrogén, nitrogén és oxigén valamint az emberi légzés összefüggését. A diagnosztikai eljárások, például a mellkas kopogtatásos vizsgálatának illetve a sztetoszkóp majd fonendoszkóp elterjedésének hatására a tüdő vizsgálatában új fejezet kezdődött. A 19. század közepétől John Hutchinson jóvoltából a belélegzett és kilélegzett levegő különbségéből számolt vitálkapacitás vált a légzésvizsgálatok sztenderd mérőszámává (normális értéke 4800 ml). A mellkasi röntgen elterjedésével a tüdő bizonyos elváltozásai egyre szélesebb körben kimutathatóvá váltak. A légúti simaizmok ellazítására használt adrenalin, a hörgőtágításra felírt teofillin káros mellékhatásaik miatt sok asztmás életét tették még nehezebbé.

Frederick Augustus Roe amerikai feltaláló 1889. december 7-én kapott szabadalmat a karbolsavas füstlabda gyártására, amelyet bejegyzésekor influenza, tüdőgyulladás, köhögés, megfázás, szénanátha, asztma gyógyítására és megelőzésére tartottak alkalmasnak. A londoni Hanover Square-en található irodájában 10 shillingért árusította a karbolsav porral megtöltött gumigömböcskéket. A gömbökből kifújható karbolsav (fenol) por jótékony hatásáról sok elégedett vásárló beszámolt.

1891 telén az Illustrated London News és a Paul Mall Gazette is lehozta a találmányról szóló hirdetést, 100 fontot ígérve minden betegnek, aki két héten keresztül napi három használattal sem szabadult meg betegségétől. Vagyis kártérítést ajánlott azoknak, akik az előírt módon alkalmazták a karbolsavas füstlabdát, és mégis influenzásak lettek. Roe hirdetési ajánlatának komolysága végett ezer fontot el is helyezett a Regent street-i Alliance Bankban.



1891 novemberében Louisa Elizabeth Carlill, egy ügyvéd felesége megvásárolta magának a karbolsavas füstgömböt. A pontosan betartott használati utasítás ellenére sem kerülte el, hogy a jövő év elején influenzás ne legyen. Férje levélben kereste meg Roe-t, kérve a hirdetésben is felajánlott kompenzáció lehetőségét, tekintve, hogy az előírásnak megfelelően használta a füstlabdát, ennek ellenére beteg lett. Roe visszautasította érveit és ügyvédeinek adta át Carlill levelét.

Az ezt követő bírósági tárgyalás jogtörténeti mérföldkőnek számít. Senki nem vitatta, hogy Louisa Elizabeth Carlill megfelelően használta a szerkezetet, vagy, hogy valóban influenzás lett-e; mi több, ezeket többnyire tényként ismerték el. A vita arról folyt, vajon a hirdetés valóban tartalmazott-e eladási ajánlatot, vagy csak afféle szédelgő feldicsérés áldozata lett a vevő. A precedens jellegű esetben a Fellebbviteli Bíróság az alperes javára döntött, amikor kimondta: az a tény, hogy a vevő elvesz egy üveg gyógyszert a polcról, nem az eladási ajánlat elfogadásának, hanem vételi ajánlatnak minősül. Nem történt adásvétel addig, amíg a vevő vételi ajánlatát el nem fogadták a vételár elfogadásával, ez pedig gyógyszerész felügyelete alatt történt.

A jogtörténeti tanulságon túl a karbolsavas füstlabda története az asztmatikus légúti betegségek kezelésének speciális módjáról is sokat elárul. Az inhalálás népszerűsége Európában a 18. század második felétől kapott kitüntetett figyelmet a terápiás kezelésben.

Az 1760-as évektől gyógyszerész által megalkotott szerkentyűk segítségével porlasztott formában juthatott mentol, kámfor, eukaliptusz a tüdőbe. Az éteri esszenciák hatására meginduló felköhögés, expektoráció valóban könnyíthette a légzést.

Végül az asztma közvetítőanyagának felfedezése Feldberg és Kellaway kobraméreg vizsgálatának eredményeképp állt elő: az allergiás sokk lassan ható anyagának szerkezeti felismerése 1982-ben Bengt I. Samuelssonnak azonban már orvosi Nobel díjat is jelentett.