A berlini fal lebontása sokkolta az NSZK hírszerzését
2009. november 6. 10:19 Spiegel Online
Az NSZK kémei sokszor szinte semmit sem tudtak arról, hogy mi történik keleten, és megbízható forrásaik ellenére sem számoltak azzal, hogy a berlini fal leomolhat - derül ki az egykori nyugatnémet hírszerzés pár napja közzétett, korábban szigorúan titkosan kezelt aktáiból.
Eladták volna a Stasit a KGB-nek
A nyugatnémet hírszerzés, a Bundesnachrichtendienst (BND) elsőként tudósított a keletnémet pártfőtitkár meneküléséről: 1989. november 7-én, a berlini fal lebontása előtt alig két nappal arról tájékoztatták a kancelláriát, hogy a korábban már lemondatott pártvezér 6-án a Saar-vidékre utazott, majd orvosi kezelésre Svájcba látogatott. Ebben azonban tévedtek: Honecker akkor Berlin közeli otthonában volt. Ez azonban csupán egy félrehallott, vagy épp félreértett információ volt a sok közül, amiket a BND ügynökei begyűjtöttek. 1989 szeptemberében Honecker haláláról számoltak be: az információ az amerikaiaktól származott, és bár azt a Bild című lap is leközölte, a BND mindezt annak ellenére vette komolyan, hogy egyes elemzőik aggályokat fogalmaztak meg vele szemben
Mindezek alapján merült fel a kérdés: a kémszervezet mennyire lehetett hatásos a keletnémet területeken? Bár a szervezetnek az 1989-es eseményekről készített aktáinak legtöbbje a mai napig szigorúan titkosnak számít, a koblenzi levéltárban most több ezer oldalnyi dokumentum vált kutathatóvá. Az iratok bepillantást biztosítanak abba, hogy nyugaton mennyit tudhattak a keletnémet Néphadseregről, a kommunista párt hangulatáról, vagy épp a politbüróban uralkodó hangulatról.
Nagyon sok akta szól Hans Modrow-ról, későbbi miniszterelnökről, aki ma a német baloldal egyik prominens alakja. A vele kapcsolatos információk azonban igencsak ellentmondásosak: Modrow az egyik akta szerint Mihail Gorbacsovval folytatott megbeszélésein felajánlotta a Stasit a Szovjetuniónak. Ennek fejében a szovjetek vették volna át a szervezet irányítását és fizetését, és a 260 ezer alkalmazott a KGB felügyelete alá került volna.
A BND szerint Gorbacsov élénken érdeklődött az ötlet iránt, mert a szervezetnek nagyon sok ügynöke volt beépítve a nyugati országokban is, emellett sok szempontból még a szovjeteknél is hatékonyabbak voltak. Modrow a Spiegel kérdésére most azonban cáfolta mindezt: szerinte a BND információja aljas hazugság. A szervezet egykori alkalmazottjai azonban ezt tovább finomítják: a KGB nem kevés Stasi alkalmazottal lett gazdagabb a megbeszélés után.
Az aktákból az is kiderül hogy Gorbacsov már 1988-ban kivonta volna a szovjet csapatokat Kelet-Németországból, ám Honecker tiltakozott az ötlet ellen. A két vezető közti ellenségeskedés miatt a szovjet főtitkár sztoikusan közölte: szerinte minden ország maga felelős a belbiztonságáért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
