Elindult a végzet - magyarok a lengyel szeptemberről

2009. szeptember 16. 11:25 Mitrovits Miklós

A történeti kutatás jelentős mértékben feltárta a magyar külpolitika második világháborús történetét, s ebben a keretben a korabeli magyar-lengyel kapcsolatokat is. Tény, hogy a két világháború között alapvetően különbözött egymástól a két ország külpolitikai mozgástere és célrendszere, ám ebben a korszakban is élt tovább Magyarországon a lengyelbarátság régi hagyománya. 1929-ben hozták létre például magyar politikusok és értelmiségiek a Mickiewicz Társaságot történelmi és művészeti kapcsolataink ápolására, 1936-ban kulturális együttműködésről kötött egyezményt a két ország, Horthy Miklós kormányzó pedig 1938-ban Lengyelországba látogatott. De ekkor nyitotta meg kapuit a budapesti Lengyel Intézet is.

A menekültek befogadására tehát társadalomlélektanilag nem üres térben került sor. Ennek a történetnek számos részletét megismerhettük az elmúlt évtizedekben. Ma már valószínűleg senkinek nem jut eszébe olyan feltételezés, miszerint a magyar kormány nacionalizmusból és cinizmusból nyitotta volna meg a határt. 1939-ben a magyar közvélemény túlnyomó többsége a megtámadott, majd negyedszer felosztott Lengyelország pártján állt. A szomszédos nemzet tragédiájából - csakúgy mint nem egyszer a 19. században - a magunk számára véltek üzenetet olvasni.

Az „Ott Északon...” című kötet a második világháború kirobbanásának és Lengyelország megtámadásának magyarországi visszhangját mutatja be. A magyar szellemi élet számos kitűnő képviselője ragadt tollat együttérzésének kifejezésére. Költők és írók, közírók és politikai elemzők különböző módon tették ezt. Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Bálint György, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kodolányi János, illetve Erdélyi József, Jékely Zoltán vagy Márai Sándor versek, novellák és esszék formájában adtak hangot a lengyel–magyar sorközösséget érintő gondolataiknak.

Szinte kivétel nélkül a magyar sorsot látták meg lengyelek szenvedéseiben, és többen már akkor felismerték, hogy a lengyel–német háború korszakhatár lesz Európa és a világ történelmében, s figyelmeztettek arra, hogy a magyar társadalomnak és a politikának ebben a vészterhes történelmi pillanatban meg kell őrizni a semlegességét, bár közömbös nem maradhat a testvérnép szenvedése láttán.

Helyszínről küldött tudósításokban számolt be az eseményekről a Magyar Nemzet és a Népszava is. A lapokban olyan magyarok is megszólaltak, akik a háború kitörésének első napjait Lengyelországban élték át, s mintegy pillanatképet rögzítve mutatták be a magyar társadalom számára a háború előtti pillanatokat, majd a háború kitörése utáni szörnyűséget. Kiváló újságírók és katonapolitikai elemzők, így többek közt például Pethő Sándor, Gratz Gusztáv és Tombor Jenő mérlegelték, milyen következményekkel jár a Lengyelország ellen elkövetett agresszió és a két totalitárius nagyhatalom egyessége,

Az „Ott Északon...” Magyarok a lengyel szeptemberről (Szerkesztette és válogatta: Kiss Gy. Csaba, a gyűjtésben segített: Mitrovits Miklós) című kötet bemutatására szeptember 22-én 18 óra kezdettel kerül sor a Petőfi Irodalmi Múzeumban.