Izrael zsarolva rehabilitálta volna Waldheimet
2009. szeptember 10. 08:59 MTI
Kurt Waldheim államfői tevékenységének eddig ismeretlen mozzanatára derített fényt Ronen Bergman izraeli újságíró a Die Presse című osztrák napilap írása szerint.
Bergman kutatásaiból kiderült, hogy az izraeli kormány ajánlatot tett a múltja miatt nemzetközi elszigeteltségbe került osztrák államfőnek 1991-ben. Waldheimnek ekkor kellett eldöntenie, hogy megpályázza-e ismét a köztársasági elnöki tisztséget.
Izrael felajánlotta, hogy "megoldja Waldheim problémáját", ha sikeresen közbenjár Ron Arad, a Libanon felett 1986-ban lelőtt izraeli pilóta kiszabadulása érdekében - áll az interneten szerdán megjelent, Leleplezés: Izrael tisztára akarta mosni Waldheimet című írásban, amely Bergman közelmúltban megjelent könyvéből idéz részleteket.
Bergman úgy tudja: az akkor védelmi miniszterként szolgáló Jichák Rabin fejéből pattant ki az ötlet, hogy felkérjék Waldheimet közvetítésre. Arra kérték a politikust, hogy járjon el Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni elnöknél Arad szabadon bocsátása érdekében. Úgy hitték ugyanis, hogy Aradot az Irán által támogatott libanoni Hezbollah gerillaszervezet tartja fogságban. Izrael cserébe felajánlotta az osztrák elnöknek, hogy ráveszi a világ összes zsidó szervezetét a Waldheim-ügy "ejtésére", illetve Izrael hajlandó felújítani az Ausztriával befagyasztott diplomáciai kapcsolatokat.
A Hájim Herzog izraeli államfő személyes levelével kísért ajánlatot Uri Slonim izraeli ügyvéd ismertette Bécsben Kurt Waldheimmel. Slonim elmondása szerint az osztrák elnök meglepődött és nagyon megörült, s az ügyvéd benyomása az volt, hogy Waldheim szerepet akar vállalni az ügyben. Az 1991 júniusában tett iráni látogatáson Waldheimnek mindenesetre semmit sem sikerült elérnie. Néhány nappal később úgy döntött, hogy nem jelölteti magát ismét államfőnek. Aradot mind a mai napig eltűntként tartják nyilván Izraelben.
Az 1918-ban született és 2007 júniusában elhunyt Waldheim 1972-től 1981-ig volt az ENSZ főtitkára, 1986-tól 1992-ig pedig Ausztria köztársasági elnöke. Hírnevét azonban beárnyékolta, hogy kiderült róla: a második világháborúban katonatisztként szolgált a Balkánon Hitler hadseregében. Államfővé választásakor elsősorban a Zsidó Világkongresszus indított kampányt ellene háborús múltja miatt, az Egyesült Államok pedig beutazási tilalommal sújtotta 1987-től kezdve.