Bibó István szellemi végrendelete
2009. szeptember 8. 13:35
Huszár Tibor szociológiaprofesszor Bibó estéje című könyvében a demokrata politikus két közismert levelét elemezte: a műből nem csak a népi írói mozgalom egy értelmezését, hanem Donáth Györgynek a Magyar Közösség perében játszott szerepének újraértelmezését is megismerhetjük.
A Huszár Tibor szerkesztésében megjelent forrásközlésben bemutatott levelek Bibó István halála előtt egy évvel íródtak: az egyik a népi írói mozgalom egyik vezető alakjának, Borbándi Gyulának, a másik pedig a Magyar Közösség perében 12 évi börtönre ítélt Arany Bálintnak szól.
Míg az első levél a szerző Der Ungarische Populismus című művét veszi górcső alá, és elemzi mélyrehatóan, addig a másodikban a Független Kisgazdapárt szétverésében kulcsszerepet játszó per újraértelmezéséhez próbál támpontokat adni. A könyv mintegy folytatja Bibó korábbi életművét, és mind a Magyar Testvériség Közössége elleni koncepciós per elemeit, mind pedig Donáth utolsó beszéde kapcsán igencsak élesen fogalmaz. Az 1944-45-ös időszak történéseit elemezve ugyanis sok ponton kritizálja, és kétségbe vonja a magyar jobboldal kompetenciáját, akik elszalasztott lehetőségei miatt valós esély sosem volt a háborúból való kilépésre.
A kötetben Donáth György képviselő 1939 és 1943 között elhangzott országgyűlési felszólalásai is szerepelnek, de a politikus 1947-ben, az utolsó szó jogán elmondott monumentális beszédének most először publikált, hiteles gyorsírói jegyzőkönyvét is megtalálhatjuk.
A történések értelmezéséhez azonban maga Huszár is megemlíti, hogy fontos figyelembe venni: az akkor már nyugdíjas Bibó Istvánt az MSZMP és a kormány vezetése tudatos elszigeteltségben tartotta: útlevélkérelmeit sorozatosan visszautasították, publikációs lehetőségeitől érdemben megfosztották, és csupán bizonyos, érdemi politikai állásfoglalást nem tartalmaz(hat) szakközleményekre korlátozták.
A mű mindezek ellenére akár úgy is olvasható, mint egy Bibó-könyv jegyzetanyaga, amely filológiai alapossággal vesézi ki és mutatja be az egykori eseményeket, rávilágítva arra: az egykori események elvszerűsége és a szigorú értékszemlélet a szerző számára minden politikai szélsőségnél fontosabb volt. A könyv a népi mozgalomról tett megállapítások mellett egyszer és mindenkorra bizonyítja, hogy Bibó álláspontja nem sokat változott haláláig, így mindvégig meghatározónak tartotta az 1945-48 között publikált műveit, amelyek kiadása ma is aktuális, és lehetne.
Huszár Tibor: Bibó estéje. Corvina Kiadó, Bp., 2008. 291 o. 2690 Ft.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
