Felfedezték Vespasianus szülőházát
2009. augusztus 10. 12:13 MTI
Rómától északra egy gazdag villa maradványait fedezték fel, amely a régészek feltételezése szerint Vespasianus császár szülőháza lehetett. A feltárásokat egy húsztagú régészcsapat végezte, amelyben az olaszok mellett brit és francia archeológusok vettek részt.
Filippo Coarelli ásatásvezető régészprofesszor szerint számos jel utal arra, hogy itt láthatta meg a napvilágot a császár csaknem kétezer évvel ezelőtt. Az egyik ilyen támpont maga a helyszín - az ókori villa Rómától 70 kilométerre északkeletre fekszik, itt helyezkedett el egykoron Falacrinae városa. Egyébként a város romjait is csupán 2005-ben találták meg. A professzor szerint a másik támpont, hogy egy luxusvilláról van szót, ilyet csak egy nagyon tehetős személy engedhetett meg magának, amilyen Vespasianus apja volt, aki a térség bankárjának számított.
Az i.sz. 1. században épült villa egy gazdagon díszített, 14 ezer négyzetméteres alapterületű épületegyüttes. A régészek mindmostanáig nem voltak biztosak, hogy valóban Vespasianus szülőházát találták meg. Mint Filippo Coarelli professzor rámutatott, az adott korból származó villák falain nincsenek feliratok, ami bonyolítja a kutatók dolgát, így nehezebb azonosítani az egykori tulajdonosokat.
Titus Flavius Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, i. e. 9. november 17-én született Falacrinae városában (mai Rieti környéke). Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja lett. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.
Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben Vespasianus uralmát. Mivel a polgárháború és Nero őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki az i.sz. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt, a császár szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézett.
A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus fő művének: a 75 ezer nézőt befogadó arénát i.sz. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
