A horvát államfő elítélte a szerbek ellen elkövetett bűnöket
2009. augusztus 5. 20:53 MTI
Stipe Mesic horvát elnök elítélte szerdán azokat a bűnöket, amelyeket szerbek ellen követtek el az 1995. augusztusi "Vihar" hadműveletben: ez vetett véget akkor Horvátország egy része szerb szakadárok általi megszállásának, s ennek ünneplik most a horvátok a 14. évfordulóját.
"Most és itt ismételten és a legcsekélyebb habozás nélkül elítélem mindazokat a bűnöket, amelyeket a honvédő háború alatt követtek el, bárkik voltak is az elkövetők és az áldozatok" - jelentette ki az államfő a déli Kninben rendezett hivatalos ünnepségen.
Az országos rádió által is közvetített beszédben Mesic hozzátette, hogy a "Vihar" hadműveletben és utána a szerb lakosság ellen elkövetett bűnöket "még határozottabban kell elítélni, mert árnyékot vetnek a horvát védők igazságos és nemes harcára és áldozataira". A knini középkori erődnél rendezett ceremónián Mesic elnökön kívül - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - megjelent Jadranka Kosor kormányfő, Luka Bebic parlamenti elnök és a kormány összes minisztere is.
Az 1995. augusztus 4-én indított hadművelet a hó végére felszámolta a kérészéletű "Krajinai Szerb Köztársaságot", amelynek Knin volt a "fővárosa", s amelyet a horvát terület mintegy harmadán kiáltottak ki a szerb szakadárok. 150-200 ezer "pánikba esett" horvátországi szerb menekült akkor Szerbiába és Boszniába, s mintegy "350 civilt (...) nagyrészt a legidősebbeket és a betegeket", akik ott maradtak, megöltek a horvátok a jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék szerint.
Tavaly március óta tárgyalja a törvényszék három horvát extábornok, Ante Gotovina, Ivan Cermak és Mladen Markac ügyét, részvételüket a "Vihar" hadművelet idején elkövetett háborús bűncselekményekben. A Jutarnji List című tekintélyes zágrábi újság kedden azt írta, hogy bár az 1995. augusztus 4-én kezdett Vihar (horvátul Oluja) hadművelet kétségtelenül a felszabadító harc része volt és rendkívül kedvező eredményekkel járt, de szégyent is hozott Horvátországra. A lap szerint azonban "a Tudjman-rezsim (Franjo Tudjman volt Horvátország államfője az Oluja idején) alig várta a szerbek tömeges menekülését. A szerbek menekülése az Oluja miatt egyike a Tudjman-féle politika két legnagyobb bűnének - a másik a horvátok és a bosnyákok háborúja 1992-1994-ben".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
