Útikönyv Magyarország őskori emlékeihez

2009. július 16. 10:15

Az ICOMOS, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának Nemzeti Bizottsága, illetve az ennek keretében működő Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottság, valamint az Archaeolingua Kiadó a római kori Pannonia emlékeit bemutató első kötet után most őskori kalandozásra hívja a múlt értékei iránt érdeklődőket. Az őskor az emberi történelem legtávolabbi és leghosszabb időszaka, amely Magyarország területén mintegy 350 ezer évet fog át. Ezen évezredek leforgása alatt rendkívül sokszínű és változatos történelmet vetítenek elénk a feltárt régészeti emlékek: barlangi és szabad ég alatti táborok, falvak, településdombok, földvárak, temetők és egyéb lelőhelyek.

Ez annak is köszönhető, hogy földrajzi helyzeténél és természeti adottságainál fogva a Kárpát-medence mindig is találkozási pont és összekötő kapocs volt Kelet és Nyugat, Észak és Dél határán. Ez a gazdag kulturális örökség körülvesz bennünket mindennapjainkban, még ha nem is mindig tudunk róla. Az útikönyv elkalauzol őskori történelmünk kiemelkedő helyszíneire és a leírásokat kiegészítve, alaprajzokkal, térbeli rekonstrukciókkal, légifotókkal, digitális felületmodellekkel segít megismerni a helyszínen látható emlékeket. További gazdag illusztrációs anyagával, a régészeti leletek rajzaival, fotóival pedig megjeleníti a helyszínen nem látható emlékeket. Elvisz a múzeumok régészeti állandó kiállításaira, a szabadtéri bemutatóhelyekre és régészeti parkokba is, ahol közvetlenül is találkozhatunk a múló évezredek ránk maradt tanúival.

A könyv szerkesztői az ország területén meglátogatásra javasolt helyszíneket hét régióba csoportosították. Ebben nem a közigazgatási beosztást, hanem a turizmus gyakorlati nézőpontját tartották szem előtt.

I. régió: Budapest területe és a Dunántúl északkeleti része (Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye)
II. régió: a Dunántúl északnyugati része (Győr-Moson-Sopron és Vas megye)
III. régió: a Balaton tágabb környéke (Veszprém, Zala és Somogy megye)
IV. régió: a Dunántúl délkeleti része (Tolna és Baranya megye)
V. régió: az Északi-középhegység nyugati fele és az Alföld északnyugati része (Pest, Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye)
VI. régió: az Északi-középhegység keleti fele és az Alföld északkeleti része (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye)
VII. régió: az Alföld középső és déli része (Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye)

Minderről áttekintést adnak a kötetben elhelyezett, régiónként eltérő színű térképek is. Az első belső borító térképe az ország Dunától nyugatra eső részét ábrázolja az I–IV. régiókkal, a hátsó belső borítóé pedig a Dunától keletre eső részt az V–VII. régiókkal. A fejezetek élén az adott régió térképe szerepel. A régiókon belül a helyszíneket kirándulási útvonalakra fűztük fel, amelyek a fejezeteken belül ennek megfelelő sorrendben követik egymást. Így ez a hosszabb túrák mellett segítséget nyújt egy-egy körzet bejárásához is.

A fejléc közepén a egy fényképezőgép-ikon mellett szereplő szám arra is utal, mennyire „látványos” a helyszín. a szerzők három kategóriát állítottak fel: a 3-as szám a leglátványosabbat jelöli, amely megnézésre feltétlenül ajánlott. A 2-es szám olyan helyszín, ahol az őskori emlékből kevesebb látható. Az 1-es számmal azokat a helyszíneket láttuk el, ahol az őskori emlékből már szinte semmi sem maradt, de a lelőhely jelentősége miatt a hely „atmoszféráját” érdemes érzékelni, s a leírás alapján az őskori emberek világát odaképzelhetjük. A fejléc jobb oldalán a bakancs melletti szám a helyszín felkeresésének „nehézségi fokát” jelzi. Az 1-es szám a járművel, illetve könnyű sétával elérhető helyet jelöli, a 2-es számú meglátogatása jelentősebb túrát igényel, a 3-as szám az igen nehezen elérhető helyszínre utal. Mind a látványossági, mind a nehézségi kategóriák csupán tájékoztató jellegűek, hiszen minden ember számára más a szép és a nehéz.

Annak érdekében, hogy az útikönyv minél könnyebben használható és áttekinthető legyen, az egyes helyszínek ismertetésének felépítése is egységes szerkezetű lett.

A fejléc alatt a helynév olvasható, amelynek első tagja mindig annak a településnek a neve, amelynek közigazgatási területéhez a helyszín tartozik. Kivételes esetekben előfordul, hogy a régészeti szakirodalomba nem ezzel a településnévvel került be a lelőhely, erre a szövegben utalnak. A helynév többi tagja a helyszín pontosabb megnevezését adja.

Az ismertetés első egysége a helyszín megközelítésének leírása. Ezek legnagyobb része régészeti lelőhely. Ilyenkor általában a megközelítés módját a településhez képest adják meg. A múzeumok és bemutatóhelyek esetében a cím (utca és házszám) feltüntetése elegendőnek tűnt, amennyiben ez az egyszerűbb, és ezen helyszíneknél a jelenleg érvényes nyitva tartási időt is feltüntetik. Mivel változások lehetségesek, egy információs telefonszámot is megadnak, amelyen érdeklődni lehet. A nemzeti parkoknál a megközelítés azok turisztikai központját adja meg, ahol általában a legfontosabb, legérdekesebb látnivalókat bemutató kiállítás is található, s ahonnét a park meglátogatását szervezik.

Az ismertetés következő egysége a leírás. Ez tartalmazza a kutatás jelenlegi állása szerinti szakmai információkat. A régészettudomány állandó fejlődése miatt a lelőhelyek megítélése, értelmezése, a velük kapcsolatos ismereteink akár többször is változhattak a felfedezésük óta eltelt időben. Részben ez indokolja, hogy a leírásban kutatástörténeti adatok is szerepelnek. A leírás java azokat az ismereteket közli, amelyeket a lelőhelyről ma tudunk. Ez kiterjed az előkerült leletekre, az azonosított régészeti kultúrákra és korszakokra. Ahol lehet, ott arra is utalnak, hogy a leletanyag melyik múzeumban látható. A leírás részletessége nagyon változó, köszönhetően annak, hogy mennyire részletesen kutatott maga a lelőhely, illetve hogy az információk mennyire tarthatnak számot a nagyközönség érdeklődésére, valamint hogy azok mennyire elérhetőek népszerűsítő irodalmakban.

Az ismertetés utolsó egysége az irodalomjegyzék: itt többnyire csak egy válogatás szerepel a lelőhelyre vonatkozó szakirodalomból. A szerzők szerint ugyanis "nem volt könnyű a válogatás, hiszen a legfontosabb publikációk, szakcikkek, tudományos monográfiák mellett az ismeretterjesztő irodalomra is igyekeztünk figyelemmel lenni. Éppen emiatt elkerülhetetlen volt, hogy a jegyzékbe idegen nyelven megjelent szakirodalom is bekerüljön".

Az ismertetésekben előforduló szakkifejezések, fogalmak, régészeti kultúrák rövid magyarázatai a kötet végén elhelyezett glosszáriumban találhatók. Azok számára, akik csak egy-egy helyszínre kíváncsiak, illetve egy-egy korszakhoz vagy témakörhöz tartozó helyszínek iránt érdeklődnek, a kötet végén levő mutatók segítik a keresgélést, az információk gyorsabb megtalálását.

A kötet szerzői és szerkesztői remélik, hogy sikerült bemutatni rendkívül gazdag őskori emlékeink legjavát. Szeretnék, ha ez az útikalauz is hozzájárulna ahhoz, hogy a történeti és régészeti érdeklődésű olvasók, s rajtuk keresztül egyre többen megismerjék, értékeljék és őrizzék mindazt, „mit ránk hagytak a századok”. Ehhez az őskori utazáshoz jó szórakozást, fizikai és szellemi kalandozást kívánnak valamennyi közreműködő nevében a szerkesztők.

Itinerarium Hungaricum II. Szerk.: Jerem Erzsébet, Mester Zsolt. 264 o. 3200 Ft.

A könyv megrendelhető: H-1014 Budapest, Úri utca 49, postacím: H-1250 Budapest, Pf. 41. Telefax: (+361) 3758939; illetve e-mailben, vagy weben is.