Érintetlen kozmetikum az ókorból

2009. július 15. 14:11 Discovery News, MTI

Négy éve tárták fel az olaszországi Chiusi mellett azt az érintetlen, az i.e. 2. század második feléből származó etruszk sírt, amelyben a felirat tanúsága szerint Thana Presnti Plecunia Umbranalisa aludta örök álmát. A névből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az elhunyt az egyik legelőkelőbb etruszk család sarja volt. Thana hamvait levélmotívummal díszített mészkőurnába helyezték, s mellérakták azt az elefántcsonttal és bronzzal ékesített szelencét, amely egy pár bronzgyűrűt, két csiptetőt, két fésűt, valamint egy alabástrom vázaalakú tégelyt tartalmazott - az utóbbi színültig tele volt homogén halványsárga kenőccsel.

"Az idők folyamán a ládikán agyagréteg képződött, a kenőcs ennek köszönhetően vészelhette át csaknem épségben az elmúlt két évezredet annak ellenére, hogy a tégelynek nincs fedele" - hangsúlyozta Erika Ribechini, a Pisai Egyetem kémiai és vegyipari intézetének kutatója. Mint kifejtette, ez egyedülálló lelet a régészet történetében, hiszen a két évezred ellenére sem oxidálódott teljesen a tégely tartalma. Ez minden valószínűség szerint az agyagrétegnek köszönhető, amely légmentesen zárta el a tégely tartalmát.

A kenőcs vegyi elemzése során kiderült, hogy fenyő- és mastixgyantát, valamint növényi eredetű olajt tartalmazott. Utóbbi valószínűleg balzsamdióból készült, amelyet az egyiptomiak és görögök parfümök és kenőcsök előállítására alkalmazták. Idősebb Plinius (i.sz. 23-79) római történetíró a parthus királyok parfümjének egyik fontos összetevőjeként említi a balzsamdió olaját. A kutatók feltételezése szerint a kenőcs vélhetően Egyiptomból származhatott.

"Az egyiptomi tégely és az egzotikus kenőcs Thana Plecunia és családja magas társadalmi helyzetéről tanúskodik. A szelence a nemes hölgy életének valamilyen jeles eseményére, valószínűleg az esküvőjére volt hivatott emlékeztetni" - vélekedtek a kutatók.