Restaurátorokkal szerződött a Szépművészeti Múzeum

2009. május 28. 13:04 MTI

Mint Baán László megjegyezte, a Szépművészeti Múzeum közönsége az utóbbi években megszokta, hogy időről időre nagy időszaki kiállításokat láthat, de felmerülhet a kérdés: mi van a műtárgyak állagmegóvásával? A főigazgató elmondása szerint a legtöbb állami fenntartású múzeum nem kap külön állami forrást restaurálásra, ezért ezeket a munkákat pályázatokból, szponzori támogatásokból vagy a saját költségvetésükből kigazdálkodva lehet csak finanszírozni, illetve előfordul, hogy egy-egy alkotás kikölcsönzése esetén a kölcsönző fél fizeti a restaurálás költségeit.

Noha a közönség érdeklődése a válság idején sem csökkent, éppen a szponzori támogatások estek vissza, "ezért nagy szó, hogy egy építőipari cég ilyen jelentős támogatást nyújt" - utalt a három műtárgy restaurálására adományozott 10 millió forintra. Baán László megjegyezte, "három nem akármilyen festményről" van szó: Gustave Courbet Birkózók című alkotása a Musée d'Orsay igazgatója, Guy Cogeval szerint a 19. század egyik legfontosabb festménye; a párizsi múzeum a restaurált képet a következő olimpia évében, 2012-ben rendezett kamarakiállítására kölcsön is kérte.

Idősebb Lukas Cranach Mária a gyermekét táplálja című táblafestménye azért is fontos, mert a Szépművészeti Múzeum jelentős gyűjteménnyel rendelkezik a német reneszánsz alkotó műveiből, így ezt kölcsönzéssel kiegészítve a következő esztendőkben akár egy Cranach-tárlatot is rendezhetne az intézmény - fűzte hozzá. A harmadik alkotás, az úgynevezett "Winkler epitáfium mestere", egy 15. századi osztrák művész nevéhez fűződik; a Bertalan apostol mártíriuma című, gótikus festmény táblái veszélyes állapotban vannak, ezért sürgős a restaurálásuk.

Baán László hozzátette, az építőipari cég további 5 millió forinttal járul hozzá a 2011-es magyar EU-elnökség idejére tervezett Művészet a tavon című nagyszabású kortárs szoborkiállítás előkészületeihez; a különleges szabadtéri tárlatot a Városligeti-tavon rendezik meg. Gerencsér László, a vállalat vezérigazgatója elmondta, örömmel vették a Szépművészeti Múzeum megkeresését, és szívesen gondolkodnak hosszabb távú együttműködésben is.

Fáy András restaurátor tájékoztatása szerint a nagyméretű, 252x198 centiméteres Courbet-vászon a 19. századi francia mester kedvenc képei közé tartozott, azt haláláig nem adta el. A restaurálási munkát alapos tudományos kutatás előzte meg, melynek keretében az olajfestményen is aprólékos vizsgálatokat végeztek. A röntgenképen világosan kimutatható az alkotás korábbi változata, melyet Courbet alaposan átfestett: a több, egymásra felvitt réteg jelentősen megnehezíti a restaurálást, hiszen nehéz megállapítani melyik az "eredeti" kép - árulta el a szakember. Fáy András hangsúlyozta, a munkát egy négyfős csapat végzi, melynek rajta kívül tagja Tarcsai Kinga, Velekei Mária és Galambos Éva is.

A Cranach-táblakép konzerválását jelenleg Nagy Béla végzi. A restaurátor elmondta, a csaknem 500 éves alkotás négy egymáshoz illesztett hársfa lapra készült, melyekhez - vélhetően a 20. század elején - kevéssé sikerült keretet illesztettek. A fa nem halott anyag, így a páratartalomtól és a hőmérséklettől függően tágul, illetve hajlik, ezt azonban a keret készítésénél nem vették figyelembe, ezért a tábla darabjai különböző ívben görbültek, illetve a festmény végigrepedt - szólt a mű sérüléseiről.

Nagy Béla hozzátette, a faanyag hibáinak kijavítása, konzerválása után kerülhet sor a festmény restaurálására, majd a klimatikus változások kivédése céljából a művet egy keretbe épített klímadobozzal látják el. A restaurátor az MTI kérdésére elmondta, a munkával a tervek szerint decemberre végeznek, így Cranach alkotását vélhetően már jövőre láthatja a közönség.