Könyvben a szegedi Panteon története

2009. május 24. 12:15 MTI

Az alkotó a könyvbemutatón elmondta: elsősorban az volt a célja, hogy minden eddig napvilágot látott információt egy helyen olvashassanak az érdeklődők a szegedi nevezetességről, miután az utolsó, ebben a témában írt munkát 1979-ben adták ki. Az elmúlt harminc év alatt gyarapodott és változott a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok - hangsúlyozta. Tóth Attila közölte: szeretné, ha könyvét a gyakorló idegenvezetők is forgatnák, hogy minél teljesebb képet tudjanak adni arról, mivel lehetett kiérdemelni a tagságot a szegedi árkádok alatt kialakított Panteonban.

A könyv igényes kiadásban megjelent hiánypótló munka - fogalmazott Olasz Sándor, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A 103 alkotást egyenként, fotóval bemutató könyvben rövid életrajzok és egy kis történelmi háttér is olvasható. A kötetben a magyar mellett angol nyelven is bemutatják a szoboremlékeket, ismertetik az ábrázolt tudósok, művészek, a magyar kultúra jeleseinek életútját, munkásságát, felelevenítik a Dóm téri szoborcsarnok alapításának eseményeit, nyolc évtizedes történetét, és számba veszik művészeti értékeit.

A Nemzeti Emlékcsarnok, ismertebb nevén a szegedi Panteon alapítója gróf Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter volt. Az ő kezdeményezésére vásárolta meg a város 1929-ben az első tizenkét szobrot Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából. Azóta folyamatosan bővül a látnivalók köre, mára már több mint száz magyarnak állítottak emléket itt. A szobrok között a haza kiválóságainak, a magyar történelem, művészet és tudomány jeles képviselőinek portréi kőbe, márványba faragva, bronzba öntve láthatók. Közöttük van Liszt Ferencé, Munkácsy Mihályé, Zichy Mihályé, Jókai Móré, Móra Ferencé, József Attiláé, Radnóti Miklósé, Bartók Béláé, Kodály Zoltáné, Balázs Béláé, Bálint Sándoré, Bibó Istváné, Szent-Györgyi Alberté, Löw Immánuelé és Kölcsey Ferencé.