Ősi higanyszennyezés az Andokban
2009. május 21. 11:04 Science Daily
Az Andok magasan fekvő tavainak üledékeit vizsgáló kutatók első alkalommal fedeztek fel olyan higanyszennyezést, amely évszázadokkal az ipari forradalom előtt keletkezhetett.
Az Albertai Egyetem Föld- és Atmoszferikus Tudományok tanszékének PhD kutatója, Colin Cooke vezette csoport korábban két nyáron keresztül dolgozott Peruban, és vizsgálatai alapján egy igencsak szokatlan higanyszennyezést sikerült azonosítani - a kutatás eredményei az amerikai tudományos akadémia szaklapjának (Proceedings of the National Academy of Sciences - PNAS) legújabb számában olvashatók.
Cooke szerint a kutatók már régóta feltételezték az ipari forradalom előtti higanyszennyezés lehetőségét, ám azt eddig még nem sikerült bizonyítani. A szakemberek most Huancavelica, az egyik legnagyobb amerikai higanybánya közelében fekvő tavak üledékét vették górcső alá. A fúrások után a megfeleő időskálák vizsgálatával végre sikerült pontosan azonosítani és meghatározni a higanybányászat és -szennyezés történetét a régióban.
Cooke szerint a nehézfém bányászatának és feldolgozásának első nyomai i.e. 1400-ra tehetők, amikor még nem voltak összetett társadalmak a térségben. A kutatás eredményei így cáfolhatják azt a tézist is, miszerint a hasonló bányászati tevékenységekhez bonyolult szociokulturális háttérre van szükség.
A higanyszennyezés a kutatók szerint a vermilion nevű, vörös pigment előállítása során képződhetett, amely egyébként nagyon fontos rituális szerepet játszott a térségben. Az inka hatalomátvétel ezen esetben is „fejlődést” hozott: a bánya jobb kiaknázása sokkal nagyobb térséget terített be szennyező anyagokkal. Cooke szerint a mostani vizsgálatok a térség környezettörténete mellett az Andok bányászati szokásainak fejlődésére is rávilágíthat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
