Nincs pénz a váradhegyfoki konvent feltárására
2009. május 12. 10:06 MTI
Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel eddig a romániai Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. A teljes feltáráshoz a román államnak vagy a nagyváradi önkormányzatnak meg kellene vásárolnia a magánkézben levő területet.
A nagyváradi víz- és csatornázási művek egy éve kezdte el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, a munkálatok közben a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak. A terep részleges feltárása nemrég befejeződött, az ásatási gödröt betemették.
A kolostortemplom a 12. századi építkezési szokásoknak megfelelően téglából épült és több méter vastag kerítés vette körül. Az évszázadok során a téglák nagy részét elhordták a környék lakói, így a szakemberek szerint valószínű, hogy a hegy lábánál álló régi házak falában még mindig találhatnának innen származó építőanyagot. Az épületmaradványok történetéről, valamint az ásatások eredményeiről Lakatos Attila történészt, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét a Krónika című kolozsvári napilap szólaltatta meg.
A mintegy 2500-3000 négyzetméternyi ásatása érdemes területen, ahol most hétvégi házak állnak, temetkeztek is eleink. Akár ezer holttest is lehet az egykori templomkertben, mivel az évszázadok alatt egymásra hantolták a holtakat. Az apátságnak több különlegessége is van: nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt - sírját még nem sikerült felkutatni. A váradhegyfoki konvent hiteles hely volt a középkorban: mai értelemben közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, amelyet új tulajdonosai 1808 után hagyták elromosodni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
