Ördögszántás a szentesi múzeumban
2009. április 24. 10:14
A római limes magyarországi szakasza, és a Csörsz árok történetét ismerhetik meg az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeum április 28-án, kedden nyíló tárlatán.
A „limes” szó eredetileg ösvényt jelentett. Nevét onnan kapta az erődrendszer, hogy kezdetben csak hadiútként funkcionált. Később sáncokkal, cölöpkerítésekkel, őrtornyokkal erősítették meg. A Római Birodalom természetes és mesterséges akadályokból álló védővonala Magyarország területét is érintette. E szakaszt azonban mindmáig nem tárták fel a régészek a maga teljességében. A magyar limes az Alföldön letelepedett szarmatákkal volt határos és a nomád népek betörései ellen jelentett védelmet. Keletkezésének pontos körülményeiről a mai napig vita van a tudósok között.
A védvonal Alföldön kiépített részei az északról és keletről érkező germán támadások ellen bizonyultak hatásosnak. Ez a körülbelül 1260 km-es védelmi rendszer a Csörsz árka megnevezést kapta. Jelentése: az Ördög árka, Ördögszántás. Egy magyar népmonda a longobárdokhoz és Rád királyhoz köti építését, nevét az árokrendszer Csörsz avar királyról kapta, akit az elbeszélések szerint a csatorna mellett sújtott halálra a villám.
Egy másik monda úgy tartja, hogy Csörsz király árkot építtetett, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel ment volna hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jött volna a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tartott. A legendás történet szerint egy árokásó fia, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, bosszúból megölte az árkot építtető zsarnok urat. A nem túl vidám „sztori” megihlette Tompa Mihályt is, aki erről a témáról írta Csörsz árka c. versét.
A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének közreműködésével valamint a szentesi Koszta József Múzeum római kori anyagával kiegészült leletek egy része a korabeli kereskedelem révén került az egykori Pannónia területére európai műhelyekből. A kiállított tárgyak között láthatnak az érdeklődők háztartásban használt eszközöket, „divatholmikat”, és mázas kerámiaedényeket is. A körülbelül fél évszázadot felölelő kamara-kiállítás kiválóan illeszkedik az általános iskolákban tanult római történelemhez, így akár egy interaktív tanórához is kiváló program lehet.
További részletek a múzeum oldalán