A CIA irányította az egyik legnevesebb bécsi lapot

2009. április 21. 10:01 MTI

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozott egy akta tanúsága szerint a neves osztrák lap, a Die Presse főszerkesztője az 1960-as években - írta a Profil bécsi hetilap vasárnap megjelent számában. Az életében számos elismeréssel kitüntetett Otto Schulmeister vezércikkeiben esetenként a CIA kívánsága szerint érvelt, történeteket tartott vissza, ha azok az amerikai álláspontnak ártottak volna, és információkat adott át osztrák politikusokkal, valamint keleti blokkbeli diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetéseinek tartalmából - írta többek között a Profil, a birtokába került 92 oldalas aktára hivatkozva.

A dokumentumokat 2006-ban a náci háborús bűnök nyilvánossá tételéről szóló törvény értelmében oldották fel a titkosítás alól az Egyesült Államokban. Siegfried Beer osztrák történész bukkant rájuk és juttatta el őket a Profilhoz.

A CIA-iratok 1962. június 19-étől "GRCAMERA" fedőnéven tartották nyilván Otto Schulmeistert. Ettől kezdve közvetlenül hozzá juttatta el a szervezet az utasításait arról, hogy melyik politikai eseményt hogyan kell tálalni. "Anyag átadva. Megjelent egy vasárnapi vezércikkben útmutatásaink szerint" - áll egy 1962. október 29-i keltezésű feljegyzésben. Egy 1964. április 3-i jelentésben pedig az: a Die Presse tartalma "alig hagy kívánnivalót maga után" . Schulmeisterről úgy írnak: "Ez nem jelenti az, hogy az ügynökünk, de ugyanúgy tudjuk irányítani, mintha az ügynökünk lenne".

A Profil-cikk szerint Schulmeister nem fogadott el pénzt a szolgálataiért, és addig működött együtt az amerikai hírszerzéssel, amíg az utasítások egybevágtak ideológiai alapállásával. Évi 150 dollár szerepelt a CIA-nél előjegyzésben a vele kapcsolatos kiadásokra, nagyrészt a híres bécsi Sacher szállodába szóló meghívásokra és karácsonyi ajándékokra. A Profil rámutat, hogy az osztrák lap pártolta például az Egyesült Államok vietnami beavatkozását.

Eközben hétfőn a kép árnyalását szorgalmazták többen hétfőn az osztrák sajtóban. Az aktát egy amerikai archívumban felfedező Siegfried Beer osztrák történésznek nincs kétsége afelől, hogy az elismert főszerkesztő tudta, kivel cserél információkat. A Die Pressének nyilatkozó Beer szerint azonban a hidegháborús viszonyok között érthető, hogy az újságírók is elkötelezték magukat bizonyos szinten. Erkölcsi problémát lát viszont az ügyben a magát függetlennek mondó újságíró szemszögéből.

Az akta inkább arra világít rá, milyen éles kultúrharc terepe volt a hidegháború éveiben Bécs, és hogy a CIA milyen eredményes volt ebben a harcban. A Zilk-ügy sokkal jelentősebb ennél - mondta, a kémkedéssel gyanúsított néhai osztrák szociáldemokrata politikusra, volt bécsi polgármesterre utalva. Helmut Zilknek állítólag fizetett a csehszlovák titkosszolgálat az együttműködésért, Schulmeister nem kapott pénzt - mutatott rá. Az, hogy a CIA aktát vezetett Schulmeisterről, korántsem jelenti azt, hogy ügynök volt - hangsúlyozta Peter Pirker történész a Der Standardban.

A Die Presse a CIA befolyása nélkül is az Amerika-párti és antikommunista nézetek védőbástyája volt - emlékeztetett. Schulmeister, aki tudta, hogy kivel áll kapcsolatban, olyakor-olykor elhelyezett a lapban a CIA-től kapott értesüléseket - vélte. A Schulmeister- és a Zilk-ügy apropóján Pirker érdemesnek tartaná viszont feltárni, hogyan alakította az újságírók és az osztrák sajtó titkosszolgálatokkal való kapcsolata általában az osztrák nyilvánosságot Kelet és Nyugat szembenállása idején. Az akta tartalma alapján fölvetette annak a lehetőségét is, hogy az 1950-es években a Die Presse a CIA anyagi támogatásával maradhatott csak fenn.

Az újság jelenlegi főszerkesztője, Michael Prüller is az ügy feltárását szorgalmazta egy nyilatkozatában. "Nem akarjuk szépítgetni, sem a szőnyeg alá söpörni, és botrányt sem akarunk csinálni belőle" - hangsúlyozta. Prüller elképzelhetőnek tartja, hogy Schulmeister nagyobb mértékben volt a CIA eszköze, mint ahogy azt gondolta magáról.