Szórakozott tudósokon nevettek a rómaiak

2009. március 17. 10:41 MTI, The Guardian

Mary Beard, a Cambridge-i Egyetem klasszika-filológia professzora adta közre a Philogélosz (A nevetést kedvelő) című gyűjteményt, amely 265 viccet tartalmaz. Görög nyelven íródott, s szóhasználata arra enged következtetni, hogy a i.sz. 4. században keletkezett. A 62. sz. vicc egyébként megemlíti a Róma fennállásának 1000. évfordulója kapcsán rendezett ünnepségeket, azaz a gyűjtemény az i.sz. 248-as esemény után születhetett.

A professzor szerint a viccek nagyon hasonlítanak a maiakhoz, bár az ókori Rómában más alakokon nevettek, mint napjainkban. A legmókásabbnak egyébként az "entellektüel", vagyis a szórakozott tudós alakját tartották, de nem sokkal maradt le mögötte az eunuch. A viccek közkedvelt szereplője volt az orvos, a sérvvel küszködő beteg, a rossz lehelettel megvert emberek.

Az egyik viccben a beteg arról panaszkodik, hogy ébredés után egy fél órán át erősen szédül, mire az orvos "bölcsen" azt tanácsolja páciensének, hogy ébredjen 30 perccel később. Egy másikban Cumae város lakosa épp úszik, amikor esni kezd, így a fenékre merül, hogy meg ne ázzon. Szerephez jut a viccekben a csillagjós is. Az asztrológust egy beteg kisfiú szülei hívják otthonukba, hogy olvassa ki a csillagokból a gyermek sorsát. A "tudós" hosszú és sikeres életet jósol, majd a fizetségét kéri. Az anya másnapra ígéri a pénzt, mire az asztrológus kifakad, hogy mi lesz a fizetséggel, ha a fiú az éjszaka folyamán meghal?

"Szívesen kifigurázták a külhoniak bizonyos típusait, legtöbbet a Herkules alapította Abdera, trák város lakosain nevettek, akiket legalább olyan ostobának és önteltnek tartottak, mint a szórakozott tudósokat" - mondta Mary Beard, hozzátéve, hogy érdekes módon ezek a viccek teljesen érthetőek számunkra, míg a Punch hetilap 19. századi számainak humora jóval több fejtörést okozhat a ma emberének.