Kiállítás a botanika szerelmeseinek
2009. március 17. 15:10 MTI
Herbáriumok címmel kiállítás nyílt hétfőn az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Könyvtárában Budapesten; az intézmény botanikai kéziratait és nyomtatványait felvonultató tárlat május 30-ig látogatható.
A szűkebb közönség részéről nagy érdeklődésre számíthat a kamarakiállítás; a növénytan, a kertek, a botanika szerelmesei és a kutatók is ízelítőt kapnak az egyetemi könyvtár gazdag kínálatából - mondta el a kiállítás megnyitóján Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Kiemelte: e speciális témában is igen nagy anyaggal rendelkezik a több száz éves intézmény.
A 15. századtól szinte a napjainkig mutatja be a tárlat a Herbáriumokat, de csupán ízelítőnek, bemutatónak szánják a kiállítást - közölte Knapp Éva, az ELTE Egyetemi Könyvtár Kéziratok és Régi Nyomtatványok Osztályának vezetője, a tárlat rendezője. A botanika tudományának megmutatásán túl az esztétikai élvezet nyújtása volt a cél, valamint a figyelem felkeltése, hogy a kutatók rendelkezésére eredeti dokumentumokat, kéziratokat tud a könyvtár bocsátani tudományos munkájukhoz.
A Herbárium és a herbárium közötti különbségre mutatott rá Orlóci László, a Füvészkert igazgatója. Elmondta: a Herbárium a könyveket, a leíró munkákat jelenti, míg a kisbetűs herbárium azokra a szárított, préselt növényekre vonatkozik, amelyeket tudományos vagy oktatási céllal gyűjtöttek össze. A könyvekben látható kézzel rajzolt, festett képek ma is fontosak, a rajzoló olyan momentumokat, mozzanatokat jelenít meg, amelyet a fotó nem tudna. A szubjektivitás az azonosításnál lényeges - tette hozzá.
Az igazgató kiemelte Méliusz Juhász Péter (1532-1572) debreceni református lelkész a Herbarium az füveknek nevekről, természetekről és hasznairól című botanikai művét, Diószegi Sámuel (1760-1813) református lelkész, botanikus 1807-ben megjelent füvészkönyvét, valamint Lippay János (1606-1666) jezsuita pap, nyelvtanár, botanikus, az első magyar pomológus (gyümölcsszakértő) legismertebb alkotását, a Posoni kert című kiadványt. Az alkotó 100 gyümölcsfajtát írt le saját megfigyelései alapján: a tárlaton a többi között a harmadik kötet, a Gyümölcsös kert látható.
A kiállításon az érdeklődők rézmetszetek, Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései Tolna megyei útjáról, Mihálka Antal 1856-os Növénytana mellett egyebek mellett 18. századi növénytant oktató táblákat és 1485-ös Herbariumot is megtekinthetnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
