Tejjel mosták le Giotto freskóit
2009. március 12. 09:12 Discovery News
Az Assisiben álló Szent Ferenc Bazilika freskóit elkészültük után tehéntejjel mosták le - derül ki egy új kutatásból, amely a restaurált épület műalkotásainak eredetét próbálta meg kideríteni.
A felfedezésre a templomot romba döntő 1997-es földrengés után mindenre kiterjedő vizsgálat során került sor, és ennek során fedezték fel a 13. századi protein nyomait.
Az egyik leglátogatottabb középkori zarándokhelyet, Szent Ferenc (1182-1226) halála után két évvel, 1228-ban alapították. Az épületegyüttes két nagyobb templomból áll, egy sötétebb, alsó, és a Szent Ferenc kriptájára épült felsőből. Az előbbi freskóit Giotto Simone Martinival, míg az utóbbit Cimabue segédletével alkotta meg. A földrengések után a művészettörténészek attól tartottak, hogy az alkotások mindörökre elvesztek, hiszen a falfestmények több tízezer darabra törtek szét.
A restaurátorokat azonban ez sem riasztotta el, és Giotto Szent Jeromost ábrázoló képét 2002-ben 40 ezer töredékből rekonstruálták, míg Cimabue Szent Mátét ábrázoló freskóját 2005-re 120 ezer töredékből sikerült újraalkotni. Piero Pucci, a Nápolyi Egyetem biokémiai tanszékének professzora ez utóbbi az olasz történelem legbonyolultabb festmény konzerválása volt. Elmondása szerint ekkor merült fel a töredékek kémiai analízise is, és így fedezték fel a festékanyagokon a proteint is. A kutató szerint először arra gyanakodtak, hogy ez akkor kerülhetett a freskó töredékeire, amikor az épület összeomlott, ám a vizsgálatok kimutatták, hogy azokat Giotto és munkatársai kenhették a frissen elkészült képekre.
Az évszázadok során a festők számos kötőanyagot, így például tojást, tejet és halmaradványokat használtak, amelyeket külön-külön, vagy összekeverve, és olajokkal illetve más anyagokkal megspékelve kentek a falakra. A szakértők szerint a felfedezés azért is igen fontos, mert Giotto képei a modern nyugati művészet születését jelentik: a reneszánsz festőművészet elindítójaként először varázsolt élő, háromdimenziós figurákat a tradicionális merev, bizánci ikonokból. Ráadásul ez az elemezés a művek megértése mellett a konzerválási technikák fejlesztésében, illetve a művek pontos datálásában is komoly segítséget nyújthat majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
