Az evolúciós elmélet évszázadai
2009. február 12. 10:11 MTI
Darwin máig az evoluciókutatás legnagyobb alakja
"Darwin máig az evoluciókutatás legnagyobb alakja; alapvető, ahogy a természetes kiválasztódásra épülő elméletét és az alapmechanizmusokat leírta" - értékelte Szathmáry Eörs evolúcióbiológus a 200 éve született brit természettudós jelentőségét abból az alkalomból, hogy a Collegium Budapest hétfőn Darwin-napot tartott neves külföldi és magyar szakértők részvételével.
Az evolúcióelmélet napjainkban is az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású teória, jelentőségében a relativitás általános elméletével vagy a kvantumelmélettel mérhető össze - mondta Szathmáry akadémikus. Az élő szervezet működése iránti jó érzék, alapos megfigyelések és a természet történetének ismerete egyaránt jellemző Charles Darwinra, akinek A fajok eredete című műve 150 éve jelent meg.
Az elmúlt évtizedek evolúciós biológiájának nagy eredményei közé tartozik, hogy az elméletet kiterjesztette nem nyilvánvaló területekre és esetekre is. A hagyományos szinteken túllépve a molekulák, az ideák és a nyelvi struktúrák világában is alkalmazzák ma már azt a gondolatvilágot, amely az evolúciós egységekre jellemző - tette hozzá az evolúcióbiológus. Ezeknél a populáción belül a változékony jegyek legalább egy része úgy öröklődik, hogy megváltoztatja az egyén sikerét a túlélésben vagy a szaporodásban. A darwini elmélet elmélyítése magyarázatot adott például arra is, hogy egyes egyedek miért mondanak le saját szaporodásukról más egyedek javára, ha a rátermettség maximalizálása az adott rendszer célja - utalt egy vitatott kérdésre Szathmáry.
A darwini evolúciós elmélet hatása a pszichológiai megközelítésekben is megjelent. A funkcionalista szemlélet szerint a lelki jelenségek, az emberi emlékezet és az érzelmek is evolúciósan fejlődnek ki - magyarázta Pléh Csaba akadémikus. Másrészt az embernél jellegzetes egyedfejlődés tapasztalható. A pszichológus szerint abban a hitben, hogy az embernél sajátosan nagy jelentősége van az egyedfejlődésnek, darwini elvek érvényesülnek, a gyerek azt tanulja meg, ami hasznos számára. Társadalmi szempontból különösen érdekes a harmadik terület, melyben a tudományág átveszi az evolúciós hozzáállást, ez az egyéni különbségek vizsgálata.
Amint Pléh Csaba kiemelte: ahogy testi vonatkozásban változatosságot mutat az ember, úgy a lelkiekben is, melyeket értelmezni kell. A mai pszichológia úgy véli, hogy az egyéni különbségek tekintetében az emberi társadalmak érdeke az, hogy a változatosság fennmaradjon. "Nem az a társadalom érdeke, hogy a legjobbak éljenek túl, hanem az, hogy nem várt nehézség felbukkanásakor is alkalmazkodni tudjon. Az alkalmazkodás lehetősége, a változatosság alapvetően fontos az embernél" - hangsúlyozta Pléh Csaba.
A megemlékezést szervező Collegium Budapest 1994 óta az elméleti biológia és az evolúciókutatás egyik központjává vált Magyarországon, mára jelentős kutatóhálózat működik körülötte, melynek tagjai közül került ki az előadók zöme is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
