Történelmi vonatozások Harrisontól Obamáig

2009. január 18. 15:41 MTI

"Itt kezdődött az amerikai utazás (...) farmerek, ügyvédek, kereskedők és katonák egy csoportja összegyűlt, hogy kinyilvánítsa függetlenségét" - mondta utazásának kezdete előtt a pennsylvaniai városban Obama, utalva arra, hogy a keleti parti városban mondták ki az Egyesült Államok megszületését, fogadták el a függetlenségi nyilatkozatot 1776-ban. "Új függetlenségi nyilatkozatra van szükség, az ideológiától és a kicsinyes gondolkodástól való függetlenségére (...) építsünk a népnek felelős kormányt - fogalmazott. - Tegyünk azért, hogy ez a választás nem a vége annak, ahogy megváltoztatjuk Amerikát, hanem a jövő kezdete és ígérete."

Obama és családja Philadelphiából utazott a fővárosba, ahol kedden iktatják be hivatalába az Egyesült Államok történelmének első afro-amerikai elnökét. Joe Biden leendő alelnök lakóhelyén, a delaware-i Wilmingtonban szállt fel a vonatra, amely ezen kívül még egy helyen, a marylandi Baltimore-ban állt meg, ahol Obama rövid beszédet mondott. Az Obamát szállító, amerikai zászlókkal díszített nosztalgiakocsit tíz Amtrak-szerelvény mögé csatolták, amelyen több száz vendég, újságírók és a leendő elnök munkatársai utaztak.A leendő 44. elnök a következő napokban több olyan eseményen is részt vesz, amelyen adózni fog Lincoln emlékének; a beiktatási ünnepségsorozat vasárnap kora délután kezdődik a washingtoni Lincoln-emlékműnél Obama fellépésével és az azt követő koncertekkel.

Bár Obama útját is szigorú biztonsági intézkedések övezték, az utazás nem olyan titkos, mint nagy elődje, a 16. elnök esetében volt, aki a polgárháború küszöbén utazott az Egyesült Államok korábbi fővárosából Washingtonba. Lincoln életét veszély fenyegette, tervezett merényletekről érkeztek hírek. Az egyik jelentés szerint aláaknázták a sínpályát Baltimore előtt, az elnök ezért minden feltűnést kerülve, álruhában utazott, és vonatot is váltott. Közvetlen kíséretén kívül senki sem tudta, hogy Washington felé tart vasúton.



A vonatozással régi hagyományt elevenítettek fel, amelyet utoljára Dwight Eisenhower gyakorolt 1953-ban. Nem Lincoln volt azonban az első elnök, aki megtette a Philadelphia-Washington közötti vasúti utazást, hanem William Henry Harrison, 20 évvel korábban, 1841-ben. Harrison nevéhez nem sok minden fűződik az amerikai elnökök sorában; leghosszabb, 8443 szavas beiktatási beszédével mindenesetre bevonult a történelembe. Nem véletlen, hogy a leghosszabb beiktatási beszéd a legrövidebb elnökséghez kapcsolódik: Harrison 1 óra 40 percen át kalap és kabát nélkül beszélt a viharos hidegben, megfázott, tüdőgyulladást kapott és rá egy hónapra meghalt.

Eisenhower vonata 1953. január 18-án csak egyórás késéssel indulhatott el, mert az elnök még írta beiktatási beszédét. Eisenhower, Obamával szemben, nem állt meg útközben; ő és kísérete a washingtoni Union Station pályaudvar előtt mintegy 90 méterrel leszállt a vonatról, és limuzinokban folytatta útját. A Philadelphia-Washington 137 mérföldes (220 kilométeres) utat Harrison és Eisenhower között több elnök is megtette.

A vasúthálózat robbanásszerű bővülésével az elnökök fő közlekedési eszköze a vonat lett, és a kampányokban elterjedt a vonatos kampányolás: a jelöltek a kocsik hátsó peronjáról szónokoltak. Legalább 14 elnök utazott washingtoni beiktatására Philadelphiából vonattal. Így tett mások mellett Franklin D. Roosevelt is 1933-ban, amikor az ország bankrendszere a nagy gazdasági válság közepette összeomlóban volt; az elnök amúgy eseménytelen útján New York és Washington között tanácsadóival egyeztetett.