Múzeumhálózat épülhet Afganisztánban
2008. november 3. 12:35 The Guardian
A közép-ázsiai ország az elmúlt évtizedekben a modern kor legnagyobb kulturális veszteségeit szenvedte el. A helyi kormányzat most a régészeti helyszínek fosztogatásai ellen indított kampányával szeretne változtatni a helyzeten, és a finanszírozáshoz a nemzetközi közösség segítségét is szívesen vennék.
A kampány ígéretei szerint a fosztogatások ellen új múzeumok építésével, régészek képzésével, és az elmúlt hét évben külföldre hurcolt, több milliárd dollárnyi értékű kincs visszakövetelésével lépnének fel. Omar Sultan kulturális miniszter görögországi látogatásán arról is beszélt, hogy jelenleg 10 vidéki múzeum építését tervezik, és már készül a kicsempészett műkincsek listája is. A miniszter a legfontosabbnak azt tartja, hogy a fiatalokban is tudatosítsák a helyi kultúra fontosságát: „van egy teljes nemzedék, akik csak a fegyvereket és a háborút ismerik. Ha őket fogékonnyá tudjuk tenni a kulturális örökség felé, amire büszkék lehetnek, akkor befolyásolhatják szüleiket is”.
Az afgán kormányzat ezzel párhuzamosan világszerte követeléseket küld ki a nagyobb múzeumoknak és gyűjtőknek, és azzal a háborús időszakban elrabolt kincseit szeretné visszakapni. Ez úgy tűnik sikeres is: Dánia és Svájc már több ezer műkincset szolgáltatott vissza, és 2005 óta a Heathrow repülőtéren várakozik az a több tonnás kollekció, amely hamarosan szintén visszatér az országba.
A hangzatos szavak ellenére azonban a régészeti helyszínek védelme továbbra is megoldatlan maradt: a kormányzat erre ugyanis nem tud fejenként havi 10 dollárnál több fizetést adni, és a telefonnal, autóval és fegyverrel való felszerelés még ennél is lehetetlenebbnek tűnik. A biztonság hiányának meg is van a hatása: az ország régészeti lelőhelyei mostanra holdbéli tájnak tűnnek a látogatók számára. A helyzet lehetetlenségét a kulturális miniszter is érzi, ezért most nemzetközi finanszírozásban szeretné megoldani a régészeti helyek védelmét. Emellett Sultan azt is szeretné, ha a nyugati országok lehetőséget és ösztöndíjat nyújtanának az afgán régészek kiképzéséhez: az országban összesen hat képzett szakember dolgozik.
A legnagyobb veszteséget nem is az amerikaiak okozták: a szovjetek ellen vívott háború és a tálib uralom is hatalmas pusztítással járt, ennek során nem csak a híres Buddha-szobrokat rombolták le, hanem a Kabuli Nemzeti Múzeumot is kifosztották. Az ország kincseinek egy része viszont még mindig a föld alatt lehet: a gazdag történelmi múlt Nagy Sándor hódításának, és a Selyemút gazdagságának köszönhető. Ezt azonban tudják a fosztogatók is, akik Pakisztán és Irán felé viszik el a megtalált remekműveket, amelyek aztán általában a nyugati magángyűjtemények mélyén tűnnek el mindörökre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
