Kulturális kézjegyek az abó tetoválások
2008. július 21. 12:07 Discovery News
A tetoválás igen népszerű volt Ausztrália korai történetében, csakúgy mint az ókori világ más részein is. Egy új tanulmány most arról számol be, hogy az ausztrál őslakosok bőrére tetovált, gondosan megmunkált és bonyolult motívumok megtalálhatók a sziklarajzokon, és sok más tárgyon, a játékoktól a pipákig.
A tanulmány nem csupán a tetoválások és a kulturális identitás közötti kapcsolatot tárja fel, hanem rámutat, hogy e képvilág tanulmányozása segíthet megfejteni az eddig rejtve maradt kérdéseket, miszerint hová utaztak bizonyos csoportok a múltban, milyen értékekkel és szertartásokkal rendelkeztek, és milyen volt a viszonyuk a többi kultúrához. `A megkülönböztető tetoválások bizonyos szempontból kulturális kézjegyek, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a régészek jobban megértsék, milyen kapcsolat fűzte ezeket az embereket egymáshoz` - véli Liam Brady, az ausztrál őslakosokkal foglalkozó Monash Egyetemi Központ munkatársa, a tanulmány szerzője.
Haddon és Brady is főleg a Torres-szoros szigetein végezte kutatásait. Annak ellenére, hogy a Torres-szoros, amely az alacsonyabb tengerszint miatt összefüggő földnyelvként kötötte össze Ausztráliát és Új-Guineát, már 9000 évvel ezelőtt is lakott volt, a régészeti kutatások csak a 19. században kezdődtek el, főleg Haddonnak köszönhetően. Az ő gyűjteménye és adatai jelentik az első bizonyítékokat a tetoválásra vonatkozóan.
Brady szerint a testdíszítésben, a sziklarajzokban és a többi tárgyon négy fő motívum ismétlődik: halas fejdísz, kígyó, négyágú csillag és különböző háromszögek. A halas fejdíszt, amelyet elsősorban teknőspáncélból készítettek, és tollakkal, csörgőkkel díszítettek, szertartásokon viselték, és a "halottkultuszhoz" kapcsolható. A háromszögű formákat főleg asszonyok bőrére tetoválták, és azt mutatta, hogy az illető gyászol.
A leletek elemzéséből az derül ki, hogy a Torres-szoros korai történelmét két nagyobb csoport - a kertészek és a vadászó-gyűjtögetők - határozták meg. A York-fok őslakosai "teljesen más művészeti formákat használtak, amelyek csak igen kis mértékben hasonlítottak Pápua-Új-Guinea díszítőelemeihez". A lelőhelyeket és a motívumok jellegét vizsgálva Brady arra a következtetésre jutott, hogy a York-fok lakói voltak a vadászók és gyűjtögetők, míg a Torres-szoros északibb területein élők mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A motívumok keveredése alapján valószínűleg rokonságban álltak egymással, és intenzív kereskedelmet folytattak Pápua Új-Guinea lakóival.
Az ilyen jellegű kutatások a jövőben segíthetnek más régiók, például Új-Zéland, kulturális csoportjainak az azonosításában, és a közöttük lévő kapcsolatok feltárásában.
Nemrégiben a chicagói Field Museum 14 maori maradványait adta vissza Új Zélandnak. A csontok között található egy konzervált fej, amelyen tetoválások találhatók. A skóciai Aberdeen Museum kilenc tetovált maori fejet szolgáltatott vissza az új-zélandi Te Papa Múzeumnak. A fejek a múzeumban berendezett szent helyen nyugszanak, ahol később majd tanulmányozni lehet őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
