Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost

2008. július 9. 15:03

<

Évezredes leletek

A Pakstól közel 10 kilométerre található lelőhelyet a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum munkatársai azonosították. A terepbejárás során római és Árpád-kori kerámiatöredékeket gyűjtöttek, a felszíni szórvány alapján római és Árpád-kori településre számítottak. A feltárás során legkorábbi rétegként a késő bronzkori halomsíros kultúrát azonosították, amely i.e. 1400 körül jelent meg a Kárpát-medencében. Az ásatást vezető régész szerint a nagyállat tartó népesség, bár telepei kevéssé ismertek, temetkezése jellemzően halomsíros.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

"Területünkön csak ritkás telepjelenségeket találtunk: hulladékgödrök, élelemtároló gödrök, illetve három gyerektemetkezés került elő. Mindhárom gyermeket oldalt fektetve zsugorított testhelyzetben temették el. Házak nyomait nem találtuk. Ennek alapvetően az lehet az oka, hogy a cölöpszerkezetes épületek cölöpjei nem mélyedtek az altalajba, illetve egyszerűen maguk a házak nem az ásatási területen találhatók."

A bronzkori halomsíros kultúra után jelentek meg a területen a kelták, akik aztán könnyen romanizálódtak az i.e. 1. században: a lelőhelyen az objektumok több mint 90 százaléka is ehhez az időszakhoz kapcsolódik. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészei egy falusias telepet tártak fel. A kutatók szerint a telepek kialakulása általában kétféleképpen történik: az egyik, hogy egy már korábban létesített kelta telep élete tovább folytatódik a római időszakban; a másik, hogy egy újonnan létrehozott római villagazdaság köré telepítik a villagazdaság tulajdonosai a telepeseket vagy bérlőket.

A szántásban kiforgatott kövekre, egy római kori kőépület, villagazdaság nyomaira bukkantak a régészek, amelyeket azóta geológus is megvizsgált. A kövek Pannónia számos területéről kerültek a római villába. A geológusok által megvizsgált építőkövek Süttő, a Budai-hegység és a Somló vidékéről származnak. "A villát nem tárjuk fel, mert kívül esik a nyomvonalon, csak a villát körülölelő falusias telep nyugati és a déli sávja része az ásatási területnek. Itt téglalap alakú, félig földbe épített, döngölt, agyaggal letapasztott padlójú veremházakban éltek emberek. Kemencét nem találunk, ha van kőből rakott kemence, az inkább egy műhelyre utalhat. A házak általában hármasával-négyesével rendeződnek egy-egy csoportba. A házak közötti részen agyagkinyerő gödrök, tároló vermek, illetve hulladéktároló gödrök találhatóak."

A leletanyag legnagyobb részét alkotó sárga és szürke házi kerámiák, vasszegek, bronz fibulák és érmék a házak betöltéséből származnak. Az ókor porcelánjaként ismert terra sigillaták egyfajta luxusra utalnak, de kerültek elő pannóniai hamisítványok is.

"Két ház padlóján egy ló, illetve egy teljes kutya vázát találtuk meg. Az egyik épület sarkában három ép edény feküdt: az egyikben a fazék beolvasztásra összegyűjtött vas tárgyak, a másikban egy bronz mécses és agyagból készült olajtartó került elő. A telephez tartozó különféle területhatároló és vízelvezető árkok, élelemtároló és hulladékgödrök, szabadtéri kemencék szintén beazonosíthatók. Az Árpád-kori szabadtéri kemencék platnijába - a római korhoz hasonlóan - a jobb hőtartás céljából kerámiatöredékeket tapasztottak. Félig földbe mélyített kemencével ellátott veremházakat nem találtunk"
- mondta el a Múlt-kornak Zandler Krisztián.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Vastárgyak kísérték a túlvilágra a rejtélyes kelta harcost

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra