Kőkori bulikat rendeztek a barlangfestmények mellett
2008. július 8. 12:05
120 ezer évvel ezelőtt a legnagyobb, zenés partikat a fáklyafénnyel kivilágított barlangokban, a műremekekkel borított falak mellett rendezték - derül ki a legújabb francia régészeti kutatásokból.
A kőkori falfestményekkel díszített barlangok akusztikája igen kiváló, és egy új elmélete szerint az első színházak, katedrálisok vagy koncerttermek építésekor is az ősi barlangokban átélt élmények lehettek a tudatalatti inspirációk.
Jegor Reznikoff, a Párizsi Egyetem szakértője a Discovery News-nak adott interjúban mesélte el, hogy bár korábban épületek és belső terek, elsősorban 11-12. századi templomok akusztikai vizsgálatával foglalkozott, amikor 1983-ban első alkalommal látogatott egy prehisztorikus barlangba, az felkeltette a szakmai kíváncsiságát.
Reznikoff elméletét a Párizsban megrendezésre kerülő Acoustics08 nemzetközi konferencián és kiállításon mutatta be, ahol egyben arra is rámutatott, hogy ez az teória egyértelmű magyarázattal szolgál arra, hogy miért találtak a barlangokban és azok közelében őskori hangszereket is. Szerinte az akkori emberek kövekkel, fadarabokkal, dobokkal, csontsípokkal, és hasonló más eszközzel kísérték a paleolit kori dalokat.
|
Az abók is sokat bulizhattak |
David Lubman, az Amerikai Akusztikai Szövetség elnöke, és a világ egyik vezető akusztikai szakértője szerint bár a Reznikoff által felvázolt kép elsőre igencsak bizarr lehet, reméli, hogy a kutató a jövőben tudományos érvekkel is alátámasztja majd ígéretes elméletét. Azt azonban ő is lehetségesnek tartja, hogy a zárt helyen történő zenélés ekkor születhetett meg, és raktározódhatott el az emberiség kollektív emlékezetében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
