Hétezer év történelme egy kínai tó mélyéről
2008. június 30. 15:14
Egy tó üledékének geokémiai vizsgálatai lebbentették fel a fátylat arról, hogy miként változott a bányászat és a fémfelhasználás Kínában az elmúlt hétezer év során.
Kínában a hasonló geokémiai vizsgálatok mindeddig csupán az elmúlt száz évről szolgáltattak adatokat, bár az is igaz, hogy sokszor nehéz elkülöníteni a történelmileg képződött fémüledékeket a jelenkori urbanizáció, környezetszennyezés és ipari fejlődés hatásaitól.
Hsziang Tung Li (Xiang-Dong Li), a Hongkongi Műszaki Egyetem professzora kollégáival a Hupej-tartományban (Hubei) lévő Liengcsi (Liangzhi) tó üledékéből 300 mintát vett, amelyekben radiokarbonos vizsgálattal elemezték a réz, ólom, nikkel és cink koncentrációját. A kutatók választása azért esett erre a tóra, mert abba nem jutott szennyvíz, így ideális helynek számít a környezeti változások és az emberi tevékenység következményeinek a vizsgálatára.
Az ötezer éves mintákban alacsony volt a fémek koncentrációja. Ez arra enged következtetni, hogy az adatok a fémek természetes elosztását tükrözik. Bizonyos idő elteltével a fém mennyisége növekedni kezdett, ami a kora bronzkortól (i.e. 1500) növekvő bányászati tevékenységet és fémfelhasználást tükrözi.
A hadakozó fejedelemségek korában (i.e. 475-221 között) képződött üledékben drámaian megnőtt a fémek koncentrációja, ami az ötvözetekből készült bronzeszközök elterjedésére, valamint az ehhez szükséges bányászat fokozódó termelésére utal. "Érdekes módon az üledékben megfigyelhető fémkoncentráció változása megfelel a Római Birodalom korából származó európai adatoknak" - jegyezte meg Li professzor.
A fémkoncentráció szignifikáns növekedése az üledékben belenyúlt a Han-dinasztia i.e. 206 - i.sz. 220 között tartó uralkodásába. Ezután a növekedés lelassult, újbóli megugrás az 1800-as évek közepén figyelhető meg, amikor Kína belépett az iparosodás korába.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
