Virágzik a roncsturizmus az Adriánál
2008. június 23. 17:27
Az Adria horvátországi felségvizein mintegy 15 ezer roncsot találhatnak a búvárok, és még legalább 1500 olyan barlang és víz alatti hasadék van, ami felfedezésre vár.
A nagyobb mélységben is áttetsző tengervíz miatt a barlangok, víz alatti hasadékok és zátonyok, valamint hajó- és repülőroncsok ezreinek köszönhetően virágzik az adriai búvárturizmus. A zágrábi központú Horvát Idegenforgalmi Közösség összesítése szerint hajó- és repülőroncsokban az Adria a világ egyik leggazdagabb tengere.
A tenger fenekén 15 ezer elsüllyedt, zátonyra futott hajó, tengeralattjáró, repülő és torpedó roncsa fekszik, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben 15-20 százalékkal növekedett a horvátországi búvárturizmus és jelentősen gyarapodott a profi búvárközpontok száma. Jelenleg több mint 100 bejegyzett és tanúsítvánnyal ellátott búvárközpont működik Horvátországban, a legtöbb az Isztrián, a Kvarner-öbölben és Közép-Dalmácia térségében.
A tíz legkedveltebb merülőhelyek közé sorolják az Isztriai-félszigeten a Baron Gautsch személyszállító komp roncsát, amely 1914 óta pihen mintegy 30 méteres mélységben, sőt be is lehet úszni a nagyon jó állapotban konzerválódott roncs belsejébe. Cres szigetének partjánál szintén belülről is meg lehet tekinteni a Lina kereskedelmi hajó roncsát, amelynek orra 22, fara pedig 55 méter mélyen ékelődött a tengerfenékhez. A Peljesac-félszigetnél egy 1944-ben elsüllyedt S 57-es német torpedóhajót lehet megközelíteni, Dubrovniknál pedig az 1943-ben aknára futott Taranto kereskedelmi hajó és a körülötte szétszóródott motor- és traktoralkatrészek láthatók.
Susak szigetén akár a kezdők is merülhetnek a Margarina zátonynál, ahol egy víz alatti kanyon mélyedésében egy elsüllyedt hajóroncs mellett oszlopokat és amforákat is láthatnak a búvárok, már ötméteres mélységben. A Kornati szigetcsoporthoz tartozó Rasip szigetén, a Pakleni-csoporthoz tartozó Stambedar szigeten a meredeken ereszkedő sziklafal élővilága kínál látnivalót.
A Lastovo-sziget közelében található Susac egy tengeri tavacska miatt különleges, ide ugyanis öt méterrel a felszín alatt egy rövid alagúton lehet csak bejutni a nyílt vízről. Szintén víz alatti barlangja miatt kedvelt Bisevo, ahol a félig vízben, félig szabadon lévő barlangba beszűrődő fény miatt látogatják sokan a Kék barlangot. Az Elafiti-szigeteknél olyan barlangot találnak a búvárok, amely 26 méter mélyen nyílik egy meredek sziklafalból és alatta vörös korall is látható.
A horvát szabályok szerint az országban csak érvényes engedélyekkel lehet merülni. A 365 napra szóló búvárigazolvány ára 100 kuna (mintegy 3500 forint), az egyéni víz alatti kutatótevékenységekre szóló engedély egy évre 2400 kunába kerül. Ha valaki a bejegyzett búvárközpontok egyikének közreműködésével végez merülést, nincs szükség az egyéni búvárkodáshoz szükséges engedélyre. A különleges körzetekben azonban ilyen engedély birtokában sem lehet búvárkodni, a kulturális minisztérium által védelem alá helyezett körzetekben kizárólag az erre felhatalmazott búvárközpont vezetőjének kíséretében merülhetnek a búvárok.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
