Hétvégi várkalauz: Nyírbátor
2008. április 4. 14:00
Országunk keleti határvidékén, a középkorban mocsaras, szikes területű, sok helyen futóhomok-buckákkal szabdalt Nyírségben terül el Nyírbátor, melynek központjában a kiemelkedő műemléki jelentőségű gótikus templomok mellett érdemes felkeresni a nemrégiben helyreállított várkastélyt is.
Nyírbátor első okleveles említése 1272-ből maradt fenn, amikor IV. László király a katonai szolgálatra kötelezett várjobbágyainak adatott itt földet. Néhány esztendő múlva a Gutkeled nemzetséghez tartozó András fia Bereck szerezte meg, aki a nevezetes Báthory főúri família őse. Ők vetették meg a környékbeli falvak birtokközpontjául szolgáló erődített szállás alapjait.
Az eddig végzett régészeti feltárások alapján egyre jobban kibontakozik az épülettömb alakja a távoli évszázadok homályából. A szabályos téglaalap alaprajzú várudvart erős kőfalak határolták, két végében egy-egy kaputoronnyal. A kényelmes lakhatást nyújtó emeletes palota alatt mély pincék sorakoztak. A 16. században az Itáliából érkezett reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint loggiás, díszes homlokzatú, földesurainak fényűző gazdagságát hirdető rezidenciává változtatták a külhoni építőmesterek.
|
|
Az egykori vár rekonstrukciós rajza
|
A nagyúri lakosztállyal szemben kapott elhelyezést a népes szolgaszemélyzetnek otthont nyújtó épülettömb. Az egész várat vaskos facölöpökből rótt palánkfal és mély vizesárok oltalmazta. Ennek ellenére a Báthory család háborús veszély esetén inkább a közeli ecsedi vár biztonságába vonult vissza, míg a nyírbátori szállást békésebb időkben használták.
A 16. században a törökkel vívott mohácsi csata elvesztése után mindkét megválasztott uralkodó kereste a nagyhatalmú, befolyásos Báthoryak kegyét. 1549 szeptemberében itt kötötték meg I. Ferdinánd király és az erdélyi területeket kormányzó Fráter György követei azt az egyezséget, melyben az uralmuk alatti részek egyesülését mondták ki.
A háborús évszázadok megtépázták a várkastélyt, falait, épületeit ellenséges hadak rombolták le. A megmaradt építőköveket a környékbeli lakosság hordta szét, hiszen ezen a vidéken az nagy hiánycikknek számított. Az egykori palotaszárnyat azonban nem bontották le, mert azt 1730-ban gabonamagtárrá alakítatta át akkori birtokosa. Ilyen méltatlan állapotából szabadították ki, és restaurálták a műemlékvédelmi szakemberek a közelmúltban, hogy a kapuján belépő idegen felidézhesse a régmúlt idők hangulatát.
Megközelítés
Nyírbátor a Google Térképeken
Látogason Nyírbátorra!
Web: www.civertan.hu
szerkesztőségét!
