Erotikus napló a magyar reformkorból
2008. február 14. 14:00 Katona Csaba
Érzékiségem fel van ingerűlve
A hasonló megnyilvánulás nem egyedi Etelkánál. Ugyancsak a féltékenység szép példája: "Jenik Mari azt hiszi, Gusztáv nőül veendi - csalatkozik. Most éppen kacérkodni fogok vele." Ami a hódolatot illeti, még a kiváló itáliai operaénekes, Cesare Badiali skalpját is megszerzi e téren: "Badiali szinte átszúr sűrű, tüzes pillantásaival." Azonban Etelka be is éri ennyivel: "Én szerettem volna neki sok szépet mondani éneklése felől, de ezen ember úgy fixírozott s szinte örült az alkalomnak, hogy jómóddal szemembe nézhetett, hogy zavaromban minden szó elhalt ajkamon, s én nem is tudtam, merre nézzek, hogy átható tekintetét elkerüljem."
Ez a számos példával illusztrált kettősség végigkíséri a napló egészét. Amikor Etelka váratlanul olyan helyzetbe kerül, amiből nem tud szépszerével kikeveredni, ennek megfelelően viszonyul a történtekhez, Úgy esett, hogy az egyik udvarló példátlan merészségre szánta el magát: "Ő igen kedves vala. Egy francia párdal után: Voici le soir, fejét nyakamra hajtá s egy gyönge, meleg, hosszú csókot nyomott reá." S ugyan mi mást tehet ilyenkor egy jólnevelt úrilány, ha el akarja kerülni a nyílt skandallumot? Csakis ezt: "Én tettem, mintha nem vettem volna észre." (Annál is inkább, mert a megszédült férfiú "térdei ismét nagy mozgásban voltak.")
De mik Slachta Etelka naplójának fő értékei? "Érdekesen mutatja be Széchenyi korának néhány esztendejét egy finomlelkű magyar leányka lelkén keresztül" - emelte ki az általa legfontosabbnak gondolt ismérveket Csatkai Endre. Kétségtelen, hogy így van, a korabeli soproni (továbbá pest-budai, bécsi, balatonfüredi) társaséletet, a mindennapok számtalan apró rezdülését idézhetjük vissza hitelesen Slachta Etelka sorai segítségével. Ám ez - szerencsére - több olyan naplóról is elmondható, amelyet a reformkor éveiben (is) vezetett tulajdonosa.
Slachta Etelkáénak azonban van egy sajátossága: az a finom (és őszinte) intimitás, ahogy érzelmi dolgait kezeli. Ez természetesen Csatkai figyelmét sem kerülte el: "Nem kandi szemek számára írt. Saját magának. (A naplónak egészen kényes részei is vannak.)" Ennek megfelelően az 1943. évi kiadásból el is hagyták a "bizalmas jellegű közléseket", valamint az "udvarlások hosszadalmas szóbeli közlését." Most, újabb fél évszázaddal később a közreadót már nem gátolja efféle (ál)szemérem, s ettől válnak igazán érdekessé és egyedivé a lánykéz által írt sorok.
Az Olvasó igazi női naplót, mi több: egy ízig-vérig erotikus naplót kap. Ne várjon azonban senki merész jeleneteket, a testi szerelem bármiféle megjelenítését. Aki ilyesmit keres, azt óhatatlanul csalódás fogja érni. Etelka házassága előtt semmi olyat nem tett, ami ellentmondana az illemnek, leszámítva a fent idézett esetet, aminek inkább szenvedő, mintsem tevőleges résztvevője volt. Amikor pedig egy ízben azt álmodta, hogy egyik udvarlója megcsókolja, azt valóságos katarzisként élte meg, hiszen: "Fájdalmas s mégis így van - egy férficsók sem csattant még ajkamon át, én tiszta vagyok." A legmerészebb gondolat, amit Etelka leírt egy számára "szimpatikus" fiatalemberrel kapcsolatban, csupán ennyi: "Érzékiségem fel van ingerűlve - jó, hogy távozik, különben bolondságot követhetnék el."
Ezt a "csupán"-t azonban látványos főhajtás kíséretében tegyük idézőjelbe. Vonatkoztassunk el attól a szabadosságtól vagy szabadságtól (kinek, melyik a szimpatikusabb), ahogy az ezredforduló kezeli az érzelmeket, a szexualitást - beleértve a sokáig tabuként kezelt női érzelmeket és szexualitást is -, és gondoljunk arra, hogy ezeket az "egészen kényes" részeket Csatkai Endre még 1943-ban sem érezte közölhetőnek. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor válik csupán érzékelhetővé, kitapinthatóvá a ma embere számára is a napló egészét belengő finom érzékiség. (A napló 15. kötetében Etelka már férjes asszony. A testi szerelem megjelenítése ekkor már nem hiányzik az általa papírra rótt sorok közül).
A naplót hamarosan folytatásokban is bemutatjuk olvasóinknak!
A naplók eredeti megjelenése:
"... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrilány naplója, 1838-1840. A naplót közreadja, a bevezetőt és a lábjegyzeteket írta: Katona Csaba. Szerk. biz.: Bana József-Katona Csaba-Turbuly Éva. Győr, Mediawave Alapítvány, 2004. 142 p.
"... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrilány naplója, 1840 március-december. A naplót közreadja, a bevezetőt és a lábjegyzeteket írta: Katona Csaba. Szerk. biz.: Bana József-Katona Csaba-Turbuly Éva. Győr, Mediawave Alapítvány, 2005. 172 p.
"... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrilány naplója, 1840 december-1841 augusztus. A bevezetőt írta, a naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta és a mutatót készítette: Katona Csaba. Szerk. biz.: Bana József-Katona Csaba-Turbuly Éva. Győr, Mediawave Alapítvány, 2006. 198 p.
"... kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrilány naplója, 1842-1843. A naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőt írta, a személy- és helynévmutatót készítette: Katona Csaba. A jegyzetek egy részét, valamint a családtörténeti bevezetőt írta: Szekrényessy Attila. Szerk. biz.: Bana József-Katona Csaba-Turbuly Éva. Győr, Mediawave Alapítvány, 2007. 178 p.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
