A muszlim család szentsége
2007. december 2. 16:59
Az iszlám egyszerűen határozza meg a család fogalmát: olyan szociális csoport, amelynek tagjai vér szerint vagy házasság révén összetartoznak.
Minden gyereknek van jog szerinti édesapja
Az emberi társadalom legfontosabb és legalapvetőbb intézménye, mely egy férfi és egy nő házasságából, és ebből a kapcsolatból születő új generációból keletkezik. A családok között közösségi és rokonsági kapcsolatok alakulnak ki, így elmondható, hogy az arab világban több nemzedék él együtt, idősek és fiatalok. A fiatalok kötelesek segíteni és engedelmeskedni a szülőknek, idősebb rokonoknak, nagyszülőknek, azok pedig kötelesek gondoskodni róluk az iszlám előírásainak megfelelően nevelni és eltartani őket.
Az iszlám nagy figyelmet szentel ezen kis társadalmi egységnek, és arra törekszik, hogy a lehető legegészségesebb és legerősebb alapokra helyezze. Az iszlám felfogása szerint a férfiak és nők közötti kapcsolat leghelyesebb formája a házasság, mert a házastársi közösségben mindkét fél igyekszik eleget tenni társadalmi felelősségének, és ezáltal jön létre a család. Mivel a szexuális kicsapongások, a paráználkodás alapjában dönti meg a család intézményét az iszlám és a saría egyenesen tiltja ezeket. Tehát az iszlámban minden házasságon kívül létesített szexuális kapcsolat bűnösnek vagyis haramnak minősül, ami a legkeményebb fenyítést követeli.
A szexuális kihágások megfékezésére szolgálnak a nők és a férfiak egymástól való határozott elkülönítése, valamint a zene és a képek tilalma. Az arab világban a muszlim ember számára magától értetődő a családközpontúság és a saját családra való törekvés - írja a saría. A Korán szerint amikor egy muszlim és egy muszlima családot alapít vallási kötelezettségét teljesíti. Éppen ezért az iszlám szándéka az, hogy a házasságkötést minél egyszerűbbé tegye és ezáltal családok sokasága keletkezzen.
Az iszlám a családon belül az apának szánta az elsődleges szerepet, az ő feladata a család fenntartása valamint a családon belüli rend és fegyelem biztosítása. Az anya másodlagos szerepe azt jelenti, hogy hallgasson férjére, gondoskodjon saját maga és a gyermekek kényelméről, jó közérzetéről. A gyermekeknek pedig illendően kell viselkedniük szüleikkel szemben. A gyermek ugyanis a szülőktől függ, így nem mondhat ellent, csak abban az esetben, ha anyja és apja le akarja téríteni őt az iszlám útjáról. Ez esetben megengedett számára a szülőkkel való szembeszállás.
Ezt javasolja Mohamed is a gyerekek számára: `Minden gyermek igaz, tiszta természettel [egyistenhittel] születik, a szülei teszik később zsidóvá, kereszténnyé vagy mágushitűvé.` Allah így szól azokhoz a szülőkhöz akik megtiltják gyermekeiknek, hogy közeledjenek hozzá: `Szerencsétlenek azok, akik ostobaságból, tudatlanságból megölik gyermekeiket, eldobva azt, amivel Allah megajándékozta őket - meghazudtolva őt [Allahot]. Eltévelyedtek ők, nem az igaz úton vezéreltetnek.` (6:140)
A saríának külön része foglalkozik a gyerekek helyzetével, jogaival. Eszerint minden muszlim gyermeknek joga van a következőkhöz:
a) joga van az élethez, a Korán így fogalmaz: `Ne öljétek meg a gyerekeiteket a szegénységtől félve! Mi gondoskodni fogunk róluk és rólatok. Bizony nagy bűn az ő megölésük!` (17:31)
b) jog az apához, ő az, aki felneveli és tőle örökölhet
c) joga van az eltartáshoz és a neveléshez.
A saría értelmében minden gyereknek van jog szerinti édesapja. A válástól számított 9 hónapon belül született gyermeket a volt férj köteles sajátjának elismerni. Ha ezt nem teszi meg, feleségét a házasságtörés bűnében tünteti fel. Az ismeretlen származású gyermek adaptálása a saría szerint nem jár olyan jogokkal, mint a vér szerinti gyermeké. (33:4) A lelenc bárkivel szemben igényelheti a leszármazói státuszt, de csak korlátozott jogokkal. Ha nem nyújtja be senki ellen igényét, akkor megtalálója adoptálhatja a gyermeket.