Rehabilitálnák a romániai 56-osokat
2007. június 22. 18:00
Az 1956-os magyarországi forradalom egykori romániai szimpatizánsainak, elítéltjeinek és kivégzettjeinek rehabilitálását szorgalmazza Varga Andrea, a Romániában immár több mint egy évtizede kutató történész, emlékeztetve, hogy június 26-án lesz Teodor Margineanu, az `ismeretlen hős` kivégzésének ötvenedik évfordulója.
Mint a történész elmondta, Teodor Margineanu hadnagyot huszonöt évesen végezték ki. `Abban a világban, amikor mindenki az amerikai segítséget várta, és a társadalom a várakozás letargikus állapotban élt, az ifjú tiszt a cselekvés mellett döntött` - idézte fel a történteket. Margineanu 1956-ban a Szabad Európa Rádió kommentárjait hallgatta a magyarországi eseményekről, ő is hasonló mozgalomról álmodott Romániában.
Rábeszélte tizenkét sorkatonatársát és a helyi tanítónőt, hogy forradalmi tanácsot hozzanak létre. Úgy gondolták, hogy december 19-ről 20-ra virradó éjjel maguk mellé állítják a besztercei borgóprundi laktanya tisztjeit, majd az ottani páncélos hadosztályt is. Kolozsvárra tankokkal vonultak volna be, hogy az egyetemistákat és a környékbeli parasztságot is szolidaritásra bírják. A hadnagyot 1957. június 26-án a román kommunista igazságszolgáltatás kivégeztette.
Varga Andrea szerint erről a hősről és romániai sorstársairól semmit sem tudnak Magyarországon és Romániában az emberek. A történész, aki immár tizenegy éve folytat kutatásokat Nagy Imre romániai tartózkodásának időszakáról és a romániai 1956-ról, rátalált a Margineanura vonatkozó egykori dokumentumokra, a peranyagra, a börtöndossziékra és a kivégzési jegyzőkönyvre. Írt már az ügyről tavaly az Evenimentul Zilei című napilapban, s ugyancsak cikket szentelt az egykor kivégzett hadnagy emlékének az Academia Catavencu című hetilapban Mircea Toma, a romániai Sajtófigyelő Ügynökség vezetője.
Margineanu sorsa azonban túlnő az egyéni tragédián - hívja fel a figyelmet a magyar történész, emlékeztetve arra, hogy 1956 őszén Romániában egyetemisták, katonatisztek, írók, parasztok és munkások fejezték ki együttérzésüket a magyarokkal tüntetéseken, röplapokon, gyárudvarokon. Mindennek később meg is lett a következménye: több ezer embert tartóztattak le, több mint ezer egyetemistát csaptak ki, összesen több mint tizennégyezer évi börtönbüntetést róttak ki, huszonnégy személyt végeztek ki.
Varga Andrea felhívja a figyelmet: Romániában a rendszerváltás után tizenhét évvel sem történt meg még a romániai ötvenhatosok rehabilitációja. Magyarországon már 1989-ben semmisségi törvénnyel oldották meg ugyanezt a kérdést, a kelet-európai térségben mindenütt hasonló módon orvosolták a problémát. A történész éppen erről készül konferenciát szervezni ősszel a bukaresti lengyel nagykövetség segítségével. Az ügy érdekében a közelmúltban kiállítást szervezett erről Romániában és Magyarországon.
Sólyom László köztársasági elnök februári hivatalos bukaresti látogatásán ugyancsak felvette Traian Basescu államfőnek az eddig ismeretlen hősök rehabilitációjának fontosságát. A kutató szerint azonban mindez nem elegendő, nem pusztán nyilatkozatokra van szükség, hanem szerinte a magyar politikusoknak tevékenyen kellene felkarolniuk az ügyet. Nem kell belenyugodni abba - mondta -, hogy öregemberek esedezzenek egyéni kérelmek alapján rehabilitációért, hanem csak általános és átfogó jogorvoslat nyújthat méltó megoldást.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
