Röplapháború tombol Budapest utcáin
2007. június 7. 14:00
MUK (Márciusban Újra Kezdjük) - hirdették 1956 végén, 1957 elején a levert forradalom és szabadságharc felélesztésben rendületlenül bízó hazafiak által készített röplapok, firkák, falfeliratok szerte az országban, elsősorban Budapesten, de a határokon túl is. Bár sokak számára egyértelmű volt, hogy ez a kísérlet vajmi kevés sikerrel, de annál több veszéllyel jár, ennek ellenére 1957 tavasza egyfajta `röplapháború` jegyében telt el - derül ki Krahulcsán Zsoltnak a Betekintő legújabb számában megjelent forrásközléséből.
<
A forradalom bukását követően a régi-új pártvezetés célja az elrettentés és a társadalmi szolidaritás megtörése volt, ezért a hatalom felkészült az újabb (fegyveres) konfrontációra. Decemberben, advent heteiben, vidéken éppúgy, mint Budapesten, sortüzeket vezényeltek a tüntetőkre. A statáriális bíróságok ítéletei, a karhatalmista, "pufajkás" csoportok garázdálkodásai pedig tovább fokozták a megtorlást és a terrort.
1957 elejére a forradalom "utóvédharcait" a röpcédulázásokon, falfirkálásokon túl már "csak" a néhány illegalitásban szerkesztett, sokszorosított lap, illetve az Írószövetségnek, az Újságíró Szövetségnek, az üzemi munkástanácsoknak, a Nagy-Budapesti Munkástanácsnak a demonstratív kiállása, puszta jelenléte, valamint a sztrájkok, a tüntetések, az elhurcoltak családtagjait segítő konspiratív adománygyűjtések jelentették. A tavasz kezdetére a MUK "csendes" terjedése, már inkább a hatalom, mint a társadalom cselekvőképességét jelezte, hiszen újabb nagyszabású letartóztatási hullám következett, csaknem hatezer embert vettek őrizetbe.
A MUK fenyegetése a forradalom fegyveres leverését követően, a szovjet csapatok jelenléte mellett természetesen nem volt jelentős, bár bizonyos források szerint, voltak olyan csoportok - mint például a mecseki láthatatlanok maradéka - akik március 15-ére készülve valóban felvették egymással a kapcsolatot és arra készültek, hogy elrejtett fegyvereiket újra elővegyék. Ugyanakkor a Kádár-féle vezetés ezeket a röpcédulázásokat, falfestéseket, és az úgynevezett "ellenforradalmi" szervezkedéseket a saját céljaira kívánta felhasználni, a megtorlás, az elnyomás fokozására, annak propaganda eszközként való alkalmazására, ezáltal saját rendszerének erősítésére, stabilizálására.
Ennek megfelelően a hatalom szította is az egyébként öngerjesztő folyamatot és mintegy "alátett" ennek a sajátos - a Kádár-rezsim és a társadalom egy jelentős része által űzött - kommunikációs csatának. A röplapháborúba csakhamar bekapcsolódtak a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hívei is, hiszen válaszul a MUK jelszóra megjelentek az utcákon, a házfalakon a HUKUK ("Ha Újra Kezditek, Újra Kaptok") felirat, illetve a MUK átértelmezéseként a "Minden Uszítónak Kötelet" jelszavak is.
Csemegézzen a röplapháború kincseiből a Betekintő oldalán!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
