Online régészeti folyóirat a sárospataki régióról

2007. március 22. 14:00

A főszerkesztő, Ringer István feltárásairól már többször hírt adtunk: ő találta meg I. Rákóczi György ágyúöntő műhelyét, és ő hozta felszínre a 17. századi csizmadiákhoz köthető gazdag leletanyagot is.

A Pataki Régészeti Híradó jelenleg két számmal büszkélkedhet. Ezek szerkezete egységes: kutatási jelentések, beszámolók; műhely és hírek várják az olvasót. Minden hónapban egy érdekes műtárggyal ismerkedhetünk meg, a februári kiválasztott egy 15. századi csont szíjvég lett, amely a karcsai református templom környékéről került elő.

Lényegre törő ismertetést olvashatunk a tavaly ősszel megtartott a XI. Későreneszánsz Művelődéstörténeti Konferencia előadásairól, amelyek az ágyúöntés problémarendszerét járták körül. Az írott források és a kora újkori régészet kapcsolatának vizsgálata fontos eredményekkel járhat, mivel a kútfők értékes utalásokat tartalmazhatnak akár a technológiai megoldásokra is.

Az első szám Műhely rovata a középkori Sárospatak kutatástörténetét foglalja össze. Az érdeklődő megismerheti, hogy mivel a hagyomány szerint Szent Erzsébet Patakon született, ezért feltételezhető egy királyi lakhely megléte. A régészek sem tudtak sok Árpád-kori objektumot feltárni, az időszakhoz mindössze egy pontosabban datálható ház tartozik. A város számos egyházi épületnek adott otthont. A ferences harmadrendiek, a beginák a 15. század végén alapítottak kolostort. 1500 körül Pálóczi Imre özvegye, Rozgonyi Dorottya egy kápolnát és kolostort építtetett számukra.

A második szám a cigándi árvízi tározó területén végrehajtott ásatásokról ad színes képet, ahol a munkálatokat Szörényi Gábor András, a Herman Ottó Múzeum régésze vezette. A leletanyag döntő hányadát a kerámia jelentette, a szabadban álló kemencék egyike ipari tevékenységre utalt. Az eredményekhez felhasználták a térinformatika nyújtotta lehetőségeket is.

A kétfejű sas ábrázolásával díszített kályhacsempék zömmel a várásatások során kerültek napvilágra, a Műhely rovat az egyik jellegzetes darabot elemzi. A cikkből kiderül, hogy a 17. században a magyar várakban gyakran előfordulnak kétfejű sasos kályhák. Megjelenésük összefüggésben állhat az idegen zsoldosok magyarországi tartózkodásával. Az itt tárgyalt kályhacsempe-töredék azonban korábbról származhat, keltezése az 1500-as évek elejére tehető, és valószínűleg a Perényi család építkezéseihez köthető.

Az ízlésesen kialakított Pataki Régészeti Híradó ígéretes kezdeményezés, amely a későbbiekben jól foghatja össze a terület régészeti eredményeit. Igaz, hogy bizonyos funkciók elérése - pl. a képgalériában való böngészés - csak regisztráció után lehetséges, ez azonban könnyen megy, a rubrikák kitöltése után hamar megérkezett a megerősítő e-mail. Reméljük, hogy a szerkesztők havonta újabb hírekkel fogják megörvendeztetni az olvasókat.

http://www.spatak.hu/spatak/