55 éve halt meg Almásy László, a homok atyja
2006. március 22. 11:00 MTI
Pilóta, Afrika-kutató és Zerzura oázis felfedezője
A második világháború kitörésekor hiába ajánlotta fel szolgálatait a briteknek és az olaszoknak is, mindkettő azzal gyanúsította, hogy a másiknak kémkedik, ezért haza kellett térnie Magyarországra. Itthon a magyar hadsereg tartalékos főhadnagya lett, de hamarosan kikérte a náci Wehrmacht és századosi rangban Rommel Afrika hadtestéhez vezényelték. Sivatagi szakértőként több titkos akcióban is részt vett, megpróbálta például a németbarát el-Mazri pasát Berlinbe juttatni. A legkalandosabb a Salaam hadművelet volt, amelynek során Líbiából két német ügynököt juttatott saját térképvázlatai alapján, több ezer kilométeres sivatagi repülés után Egyiptomba, mélyen az ellenséges vonalak mögé. Teljesítményéért Rommel Vaskereszttel tüntette ki és őrnaggyá léptette elő. Az Afrika Korps veresége után Törökországban dolgozott az Abwehr számára.
Állítólag a háború végén Almásy felajánlotta szolgálatait a brit hírszerzésnek is, ennek ellenére letartóztatták és Magyarországra szállították, ahol hosszú hónapokat töltött kegyetlen körülmények között a börtönben. Háborús bűnösként népbíróság elé állították, ahol a vádat háborús élményeiről írott könyvének részleteivel támasztották alá. A nagy hírű orientalista, Germanus Gyula kétórás védőbeszédének hatására végül minden vád alól felmentették. 1947-ben visszatért Egyiptomba, 1949-ben harmadmagával egy vitorlázó repülőgépet Párizsból Kairóba vontatott, ezzel távolsági világrekordot állítottak fel. Élete utolsó éveiben egy sivatagkutató intézet felállításán fáradozott, hiába kapta azonban kézhez igazgatói kinevezését, 1951. március 22-én Salzburgban belehalt korábban szerzett fertőzéseibe. Itt temették el, sírján arabul "A homok atyja", alatta németül a "pilóta, Afrika-kutató és Zerzura oázis felfedezője" felirat áll.
Almásy kalandos élete ihlette Michael Ondaatje Az angol beteg című, 1992-ben megjelent regényét, amelyből 1996-ban minden idők legsikeresebb, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott brit filmje készült. Az alkotók felhasználták ugyan Almásy nevét és a sivatag világát, de a legkevésbé sem törekedtek a hitelességre. A film kapcsán ismét az érdeklődés előterébe került az ellentmondásos megítélésű, kalandos sorsú gróf, akiről több könyv is megjelent. Ezek megerősítették, hogy Almásy nem volt meggyőződéses nácibarát, inkább konzervatív királypárti. A Szahara utolsó fehér foltjait eltüntető felfedezőről születésének századik évfordulóján bélyeget és könyvet adtak ki, s felavatták mellszobrát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
