Che Guevara: politikai ikonból áruvédjegy
2004. november 10. 11:29
Kongótól Kis-Vietnámig
Che ekkor 35 éves volt, és bár sok harci tapasztalat állt mögötte, igazi katonai kiképzésen soha nem vett részt. Argentínában asztmája miatt sikerült elkerülnie a kötelező katonai szolgálatot, és ennek később is előszeretettel adott hangot. Komoly tapasztalatokat szerzett a kubai forradalom során, amire a leginkább a Santa Clara-i menetelés példája mutat. Arra azonban Che is rájött, hogy egy tehetséges forradalmi vezető alatti szolgálat még nem tesz valakit tehetséges katonai vezetővé.
Mikor visszatért Kubába, 1965. áprilisa után eltűnt a közéletből. Bár már március 14-én hazaért a Kongó utáni három hónapos utazásáról, melyet Kínába, az Egyesült Arab Emirátusokba (Egyiptomba), Algériába, Ghánába és újra Kongóba tett. Így Kubában 1965-ben Guevara holléte a legnagyobb rejtélyek egyike volt, főleg mivel Castro után ő volt a hatalom legfőbb birtokosa.
Talán azzal is indokolható a közéletből történő távolmaradása, hogy az általa szorgalmazott iparosítási modell a kínaiak által követetthez hasonlított, így mikor a szovjet-kínai szakadás bekövetkezett, sem a kubai vezetőség sem pedig a szovjet tanácsadók nem tekintették Che elképzeléseit szalonképesnek. Más típusú gazdasági és ideológiai irányvonal bevezetése mellett döntöttek, amibe Guevara nem illett bele.
Che kínai gazdasági orientációja azért is terhessé vált a kubai vezetés számára, mivel a Szovjetuniótól való gazdasági függés lassan minden önálló döntést lehetetlenné tett. A kubai forradalom legelső napjaitól Guevara ugyanis a kínai-modell megvalósítását szerette volna végrehajtani a latin-amerikai államokban, és mindennek pedig egy gyorsított változatát Kubában. A nyugati megfigyelők kubai helyzetről alkotott képe alapján abban biztosak lehetünk, az a tény, hogy Guevara a szovjet tanácsadók elképzelései ellen lépett fel, nagyban elősegítette, hogy Castro minél hamarabb igyekezzen megszabadulni a számára és Moszkva szemében egyre problémásabb jobbkezétől. Ezzel párhuzamosan pedig Che is egyre inkább szkeptikussá vált a szovjet gyarmatosító eszközökkel szemben.
A vietnámi háború idején, bár tudta, hogy Észak-Vietnám csak előretolt szovjet hadállás, dél-amerikai elvtársait is minél több "kis Vietnám" létrehozására buzdította. A Guevara sorsát illetően kialakuló nemzetközi spekulációk hatására Castro június 16-án bejelentette, hogy a nép akkor kap információt Guevaráról, mikor Guevara hallatni akar majd magáról. Persze ettől a bejelentéstől az addig kialakult pletykák nemhogy csökkentek, hanem inkább csak megerősödtek. Ugyanezen év október harmadikán Castro bemutatott egy levelet, mely dátum nélkül érkezett Guevarától néhány hónappal azelőtt. Ebben a levélben Che szolidaritásáról és együttérzéséről biztosította a kubaiakat, de kifejezte azt a szándékát is, hogy számára létszükségletté vált, hogy elhagyja Kubát, és máshol harcoljon tovább forradalmi eszméiért. Bejelentette minden pártbeli és katonai tisztségétől való visszavonulását, visszaadta kubai állampolgárságát is, melyet még 1959-ben nyert el. Egy november elsején készült interjú során Castro elismerte, hogy mindvégig tisztában volt Guevara hollétével, ám azt annak kérésére nem árulhatta el. Tagadta a vádakat, miszerint Guevara halott lenne, ám valójában bármit is állított, ő sem tudott semmit. Che mozgalma és holléte a következő két év során homályban maradt.