Az ördög kötele
2003. május 13. 12:40
Totalitariánus álmok
1870-től kezdve az alacsony előállítási költségek tették lehetővé, hogy a szögesdrót elterjedhessen Észak-Amerika prérijein. A kegyetlen huzalnak nem volt szüksége különösebb népszerűsítésre, a gyárak, így az IL Ellwood & Co. is az illinois-i KeKalbban, csakhamar felismerték az új üzletben rejlő lehetőségeket.
A szögesdrót és a vasparipa megpecsételte az amerikai indiánok civilizációját. Nem volt többé a világ „mindenkihez tartozó”, hanem tulajdon központúvá vált, amely az alkalmatlankodó elemeket, különösen az indiánokat, kegyetlenül kizárta a közösségből. A szögesdrót csodája nagyban hozzájárult a tömegtermelés elterjedéséhez, ami aztán Amerika ezreinek jómódját segítette, miközben kirekesztette a nem megfelelő ember- és állattípusokat.
Persze az Amerikai Egyesült Államok befogadó volt, és istenhozzáddal fogadott mindenkit, aki elfogadta szabályait. A préri vadnyugati emberei még így is megteremtették saját világukat a kerítéseken kívül, vagy ha még sem, akkor elvonultak. Ezek a kerítésen kívül rekedt kommunális közösségek külföldivé váltak a saját országukon belül.
Egyetlen bekerített megművelt földdarab sem teremtette meg az ipari társadalom fejlődésének maradandó drámai képét, amíg az IL Ellwood & Co. el nem indította a futószalagot. Ahogy Razac mondja, az első világháborúban inkább esztétikai, mintsem funkcionális szerepe volt, ám a nácik idején a szögesdrót a fajirtást szimbolizálta. Koncentrációs és megsemmisítő táborok tucatjai kezdődtek az elkerítéssel, hogy aztán további horrorba torkolljanak.
A szögesdrót a 20. századi embernek egyet jelent a totalitariánus álmok fizikai megvalósulásával. Nekünk magyaroknak is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
