1919 nyarán Nagy-Britanniában is úgy tűnt, bolsevik hatalomátvétel következhet be
2020. június 16. 17:58 Múlt-kor
A rend őrei sztrájkolnának
A „vörös nyár” legnagyobb konfliktusát azonban nem a faji előítéletek miatti feszültségek hozták el, hanem éppen a közrend fenntartására hivatott rendőrök, akik Liverpoolban július végén a sztrájk mellett döntöttek.
Cselekedetükkel nemhivatalos szakszervezetük, a Rendőr- és Börtönőrtisztek Országos Szervezete (NUPPO) országos felhívását követték, amely a rendőrszakszervezet elismerését és a szakma növekvő gondjaik orvoslását tűzte ki célul.
A háború folyamán a rendőri fizetések nem tartottak lépést más szakmák bérezésével: 1917-ben egy közrendőr két fontot keresett hetente, míg a legtöbb szakmunkás átlagosan három font tíz shillinget.
Ráadásul – mivel oly sok rendőrt vittek el katonának – a létszámhiány következtében a korábban megszokotthoz képest eggyel kevesebb pihenőnapjuk is volt hetente.
1918-ban már történt egy rendőrsztrájk, amely meglepte a brit vezetést, 1919 nyarára azonban már fel voltak készülve az ilyen esetekre: azonnali elbocsátással fenyegették meg a résztvevőket. Sir Nevil Macready londoni rendőrfőkapitány kijelentette: a sztrájkot „egyszer s mindenkorra le kell zúzni, különben nem gondolom, hogy valaha lesz bármiféle béke az ország rendőrségével.”
Macready fenyegetése bevált: a rendőrök országszerte letettek a sztrájkról – kivéve Liverpoolban, ahol a régóta rossz viszonyok, a hosszú munkaidő, az előléptetések hiánya és az alacsony fizetések az országosnál jóval harciasabb hangulatnak ágyaztak meg.