19. századi illegális boncolások nyomaira bukkanhattak egy skóciai lakóház udvarán

2019. november 1. 10:53 Múlt-kor

2018 végén a skóciai Aberdeen város legrégebbi negyedében egy 200 éves ház udvarán végzett árokásás során építőipari munkások emberi csontokra bukkantak.

Miután bejelentést tettek a rendőrségen, a hatóságok a helyszínre hívták Aberdeenshire megye helyi régészét, Bruce Mannt, hogy megállapítsa a csontok korát – azaz hogy történelmi, avagy jelenkori halottak maradványairól van szó.

„A csontok közül jó néhány felismerhetően emberi koponyából származik” – mondta el Mann. Előzetes vizsgálata során arra jutott, a maradványok legalább 100 évesek, azonban valami egészen különöset is felfedezett rajtuk.

Egyes csontokon ugyanis szokatlan sérülések voltak láthatók. „Látni lehetett, hogy több különböző vágásnyom volt rajtuk, így valami merőben mással volt dolgunk” – mondta a régész.

A helyszínt feltáró régészek végül összesen 115 emberi csontmaradványt találtak a ház udvarán, amelyeket az Aberdeeni Egyetemnek adtak át. Itt aztán Rebecca Crozier oszteoarcheológus vizsgálta meg őket.

Miután egymáshoz illesztette az összetartozó csonttöredékeket, és radiokarbon kormeghatározással pontosan datálta őket, Crozier megállapította, hogy azok hét különböző személytől származnak, akik vélhetően 1750 és 1850 között éltek. Ketten közülük gyermekek voltak.

Crozier elemzése során arra jutott, hogy a csontokon látható nyomokat orvosi eszközök ejtették, különféle műtéti eljárások során. Egyes koponyadarabokon például kraniotómia, azaz a koponya felnyitásának nyomai látszottak. Az eljárások mindegyikét a halál beállta után végezték az elhunytakon.

A bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy a testeket éppen az Aberdeeni Egyetem orvostanhallgatói használták gyakorlásra, majd titokban elföldelték őket a ház udvarán.

Habár az egyetem az 1850-es években Nagy-Britannia egyik legjobb orvostudományi képzési programjával büszkélkedhetett, az emberi testek valószínűleg nem törvényes úton kerültek az intézmény (avagy a hallgatók) birtokába, ezért titokban kellett tőlük megszabadulni.

„Nem tudjuk biztosan megmondani, hogyan jutottak hozzájuk” – mondta el Crozier, „de a történelmi kontextust figyelembe véve, a helyzet nem sok jóra utal.”

1832-ben a szigetországban érvénybe lépett az úgynevezett Anatómiai Törvény, amely nagy mértékben korlátozta az emberi maradványok oktatásra való használatát – magyarázta el Mann.

A törvényt a közfelháborodás eredményezte: ekkoriban bevett szokás volt igen nagy összegekért árulni a holttesteket az orvosi intézményeknek, amiből sokan meggazdagodtak, és a gyakorlat országszerte sírrablásokhoz vezetett.

Az emberi holttestek – korabeli kifejezéssel élve – „anatomizálása” annyira csábító volt, hogy 1828-ban nagyszabású gyilkosságsorozathoz is vezetett: két ír vendégmunkás, William Burke és William Hare a skóciai Edinburgh-ban 16 embert ölt meg, hogy holttesteiket orvosi intézményeknek értékesíthessék.

A megtalált csontok alapján úgy tűnik, jóval az 1832-es tiltást követően is folytattak boncolásokat Aberdeenben a hallgatók. Mann még egy lehetséges gyanúsítottat is talált: a házban, amelynek udvarán a maradványok előkerültek, az 1851-es népszámlálás szerint bérlőként lakott egy Alexander Creyk nevű orvostanhallgató.

Saját boncolásai mellett Creyk más hallgatók rendelkezésére is bocsáthatta az általa megszerzett holttesteket, a ház ugyanis igen közel fekszik az egyetem orvostudományi karának épületeihez.

Habár a körülmények mind Creyk bűnösségére utalnak, Mann szerint egyáltalán nem bizonyított az általa felvázolt tényállás: „Ez mind csupa közvetett bizonyíték e szerencsétlen személyre nézve” – mondta. „Lehetséges, hogy teljesen ártatlan, és éppen véletlenül itt lakott orvostanhallgatóként akkoriban.”

Mann elmondta továbbá: a vizsgálat lezárultával a csontokat hamarosan újratemetik egy aberdeeni temetőben.