10 tény a lengyelországi hadjáratról

2015. február 11. 14:15

1. A náci Németország és a Szovjetunió az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka értelmében felosztotta egymás között Lengyelországot. Hitler az ország nyugati, Sztálin a keleti felét kapta meg.

2. A paktum megkötése után Sztálin lefordíttatta oroszra a Mein Kampfot, és elolvasását kötelezővé tette minden politikai bizottsági tag számára.

3. Közvetlenül az 1939. szeptember 1-jei német támadás előtt lengyel lázadóknak öltözött SS-alakulatok a lengyel határhoz közeli német településeken hajtottak végre látszatakciókat, hogy azok ürügyül szolgáljanak Lengyelország megtámadására.

4. A német megszállók a Tannenberg-akció keretében, 1939 őszén közel 20 ezer lengyel civilt végeztek ki.

5. A köztudattal ellentétben a lengyel lovasság soha nem indított célzott támadást a német páncélosok ellen.

6. A Szovjetunió 1939. szeptember 17-én a Lengyelországban élő ukránok és fehéroroszok védelmére hivatkozva támadta meg Lengyelországot.

7. 1939. szeptember 22-én a német és a szovjet csapatok Breszt-Litovszkban közös győzelmi katonai parádét rendeztek. A rendezvényen a két agresszor zászlót cserélt és felhangzott a szovjet és a német himnusz is.

8. Az öt hétig tartó háború alatt a 900 ezres lengyel haderővel szemben 1,5 millió német, valamint 500 ezer szovjet katona mellett 50 ezer szlovák katona is harcolt a támadók oldalán.

9. Az október 6-ig tartó harcokban összesen a mintegy 1500 szovjet és 16 ezer német katona mellett 66 ezer lengyel vesztette életét. A civil áldozatok számát 150 ezerre teszik.

10. Lengyelországból több tízezer katona és civil talált menedéket Magyarországon, ahonnan a hatóságok segítségével továbbutazhattak egy harmadik országba. Ennek a segítségnek köszönhetően rengeteg lengyel folytathatta a harcot a németek ellen.